Poór János: A hajdú városok gazdasági és társadalmi helyzete (1607-1720) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 9. Debrecen, 1967)

Jegyzetek

15 Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. (Év és h. n.) 6. 16 Témánk szempontjából most lényegtelen az, hogy mi az oka a hajdúvárosokból való kiköltözésnek. Mindenesetre a hajdúk közötti politikai véleménykülönbségnek lényeges szerepe lehetett benne. A kiváltságolt hajdúvárosokban fokozatosan felülkerekedett az az irányzat, amely a Habsburgokkal való együttműködésben látta biztosítottnak a privilégiumok megőrzését, s feladta korábbi Habsburg-ellenes álláspontját. Az erdélyi hajdútelepek viszont csak azáltal maradhattak fent a fejedelmek védőszárnyai alatt, ha támogatták azoknak Habsburg-ellenes politikáját. A kiváltságolt hajdúvárosokon belül az így szükségszerűen kibontakozott belső küzdelem is vezethetett a kiköltözésekhez. 17 Rácz István: Hajdúszoboszló önkormányzata. I. m. 95. Bethlen Gáborral 1623-ban, I. Rákóczi Györggyel 1648-ban ismételten megerősítették ezt a kiváltságukat. 18 Komáromy Andárs: i. m. 20 — 21. „Ugyanazon városokon lakozó hajdúság most is azt cselekszi, hogy búzát, barmot, juhot, lovakat elorozván szekerekre szereznek ötven és hatvan szekérrel is és feleségestül az török közé viszik és úgv kereskednek afféle dúlt és orzott marhákkal. .." 19 Komáromy András: i. m. 17. 20 Erdélyi Országgyűlési Emlékek V. 500. (1607); VI. 165. (1609); 193. (1610); 203. (1611); VII. 312., 326. Magyar Törvénytár III. 1491 (1618), 201. (1622). — Komáromy András: i. m. 22.: Forgách Zsigmond 1613-ból való utasítása: „Hogyha valamely úrnak, vagy nemes embernek jobbágya közikben szöknek, törvény szerint kiadják". 21 Komáromy András: i. m. 32 — 33. Császár Edit: i. m. 34. Rácz István: i. m. 97. 22 DAL: Szoboszló jegyzőkönyv no. I. (a továbbiakban Szoboszló jkv. I.) számozatlan 2. 23 Témánk jellegéből adódóan nem vállalkozunk az önkormányzat kialakulásának részletes elemzésére, mondanivalónkat a sajátos vonások bemutatására korlátozzuk. Az elvi alapvetést megtalálhatjuk Rácz István: i. m. (Hajdúszoboszló önkormányzata.) 24 A később létesített hajdútelepek önkormányzatát már körvonalazták az adománylevelek, mint ezt Nyíregyháza, Hernádnémeti, Luc, Szederkény esetében láthatjuk. Rácz István: i. m. 86. 25 Bethlen Gábor bevádolta Homonnai Györgyöt a nádornál 1616. jan. 26-án, hogy „Tarjáni Demeter nevű hajdúnak zászlókat osztott ki gyalog fogadására, Fekete Péter is az elmúlt napokban kétszer is volt nála (ti. Homonnainál), kezében pénzt is adott, hogy az egész hajdúságot fellázítsa". Erdélyi Országgyűlési Emlékek VI. 301. Bethlen Gábor 1616. május 11-i felhívásában már kénytelen megfenyegetni a kiváltságolt hajdúvárosokat; ha nem teljesítik a Bocskai Istvánnak tett fogadalmukat: „abban is mód lehet, török, tatár egy órában az kegyelmetek lakóhelyét porrá, hamuvá teszi". Erdélyi Országgyűlési Emlékek VII. 335. 1616 nyarán pedig már fegyveres összeütközésre is sor kerül: ,,az ő felsége (a római király) ditiojabeli Beszermény és egyéb hajdúságból. . ." álló sereg megütközött Rédei váradi hadával. Erdélyi Országgyűlési Emlékek VII. 349. stb. A hajdúvárosokon belül a század folyamán kitapintható a Habsburg-barát és a Habsburg-ellenes erők küzdelme egymással. A legélesebb összecsapásra az 1629 — 31-es harmadik hajdúfelkelés alkalmával került sor, 26 DAL: H.ker. Vegyes iratok 1605-1740. Fase. II. no. 18. 318. csomó. 27 DAL: Szoboszló jkv. I. Számozatlan 5. 28 DAL: Szoboszló jkv. I. Számozatlan 4. Uo.: a következő formula is előfordul: „Szoboszló városában. . . adott a Bocsületes Nemes Zoboszlói tanács Lakatgiartó Mihálnak Egy mühelnek való földet A Nemes és Vitézlő Fekete Péter Szoboszlay feő Capitán idejében". 29 A harmadik hajdúfelkelés leírását megtalálhatjuk: Makkai László: A kuruc nemzeti összefogás előzményei (Bp., 1952) 108-153. 30 Komáromy A.: i. m. 59 — 60. 31 Komáromy A.: i. m. 62 — 63. ,,A király hűségére visszatért vámospércsi hajdúk hitlevele 1631. május 8." 32 Szendrey István: i. m. 6. 33 A hajdúk felosztásában lényegében magunkévá tesszük Rácz Istvánnak a véleményét. A felosztás részletes ismertetését és indokolását kandidátusi disszertációjának megjelenése után olvashatjuk. 34 jRácz István: A magánföldesúri hajdútelepítések kérdéséhez (Debrecen, 1961). 35 Molnár Erik, Pamlényi Ervin, Székely György szerk.: i. m. 229. H. Balázs E.—Makkai L. szerk.: i. m. II. 159. 36 A XVII. század folyamán Szabolcs megye nemesei elsősorban arra törekedtek, hogy ha már nem tudják megsemmisíteni a hajdúvárosok kiváltságait, akkor legalább megakadályozzák jobbágyaiknak a hajdúvárosokba való beköltözését, Vö.: Komáromy A.: i. m. 20. és 22. Magyar Törvénytár III. 149. és 201. 37 DAL: Szoboszló jkv. I. Komáromy A.: i. m. 65—72. „A polgári hajdúk statútumai Anno