Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Jegyzetek

60. Egri Allami Levéltár Káptalani Iratok, 1755. 61. Uott. 62. Makkai László: Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században (Bp., 1957.). 63. Tálasi István: A termelés és a nyelv kapcsolata aratómüveleteinkben. Etbnographia LXVIII. évf. (1957.) 2. sz. 218. 64. 0. L. Dézsmajegyzékek Szabolcs megyei kötetei, továbbá Balogh István: A gabona betakarítása a XVI-XVII. században. Ethnographia LXVIII. évf. 2. sz. (Bp., 1957.) 281. A szentmargitaiak a Sziget faluban levő ellenség hírére kaszával vágták le életjüket, hogy a betakarítás gyorsan menjen végbe. 65. A dézsmajegyzék szerint 1577-ben: Tóth Jánosnak 50 db juha, Csuta Jánosnak 40 „ „ Szép Bálintnak 50 ,, „ Egyed Péternek 50 ,, „ Jaksó Györgynek 11 „ „ 1578-ban: Vitéz Tamásnak 60 db juha, Szép Bálintnak 90 „ „ Alföldi Györgynek 112 „ ,, Jaskó Györgynek 90 „ „ 1579-ben: Szép Bálintnak 80 db juha, 1580-ban: Vitéz Tamásnak 176 db juha, Alföldi Györgynek 235 ,, ,, Weres Ambrusnak 160 „ „ 1581-ben: Vitéz Tamásnak 151 db juha, Király Benedeknek 132 „ „ Szép Bálintnak 102 „ .,, Kis Györgynek 31 „ „ Tormás Jánosnak 40 „ ,, Dombi Boldizsárnak 30 „ ,, 1594-ben: Király Andrásnak 210 db juha, Alföldi Istvánnak 240 „ ' ,, Juhász Bálintnak 15 ,, ,, Fazekas Istvánnak 13 „ „ Balogh Jánosnak 24 „ „ 1633-ban: Derekas Demeternek 40 db juha, 1635-ben: bárányt dézsmálni Csegén nem lehetett, mert nem volt miből. Ezt követően már nincs adatunk csak a század végéről. 1694-ben: Tóth Andrásnak 200 db juha volt.