Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Jegyzetek

52. NYÁL act. pol. fasc. 9 No. 16. 1588. év. A faluk Vallattatása. 53. Szolnoki szandzsák dzsizje 1583 és 1593-ból. Bécs Nat. Bibi. Türk. Has. Mxt. 606. Flügel, katalog 1336 und 1337. A török adólajstrom szerint 1583-ban 24, 1593-ban csak 20 ház után lehetett az adót kivetni. 54. Szilágyi Sándor: Báthory Gábor fejedelem története 64. old. 55. 0. L. Szabolcs megyei dézsmajegyzékek. Nádudvari járás 1608. év. 56. NYAL, act. pol. fasc. 52. No. 4. (1634.) A megyei úriszék Petőházán tartott gyűlésén 1634. május 13-án Duskás Ferenc és Cselei András tiltakozást jelentettek be az ellen, hogy a Hadházról származó Balkó Pál csegei birtokrészüket, amelyet ők több mint, 32 esztendeje birtokolnak békében, önkényesen elfoglalta. Tettes társai is voltak. Tiltakoznak az ellen, hogy Balkó Pál és örökösei birtokolhassák Csegén rájuk eső részt. Balkó azzal védekezik,hogy Bakos Judittól vették a birtokot. Hajdúhadház történetének kutatója Enyedi József szerint Balkó vagy Balku hajdú kiváltságot élvezett és tisztséget is viselt. 57. NYÁL conscr. fasc. 104. No. 45. 1686. év. 58. A jegyzékben, a közölt névsoron túl a dicaj egy zekékből ide írjuk azoknak a vezetékneveit, akik a XVI. és XVII. században a falu lakói voltak: Cserő, , Szép, Majtényi, Tőke, Vitéz,Mészáros, Tuza, Csuta, Kassa, Fodor, Jaxo, Pethe, Aranka, Czirják, Lada, Oláh, Sikké, Márton, Asztalos, Kazdak, lássa, Pali, Szenczi, Baczi, Hajdú, Muka, Sarj, Török, Bács, Gellért, Kota, Szűcs, Cser, Hatházi, Pether, Finta, Kocza, Sanczer, Bonczi, Erős, Kolma, Weres, Bodor, György, Mosigh, Cseres, Kamuti, Tamási, Angyal, Borsa, Daru, Halmi, Kolokán, Perurzik, Tálos, Takaró, Bartha, Csonka, Derekas, Hroth, Mróka, Posta, Tormás, Vas, Bálint, Dávid, Dombi, Kalmár, Patkós, Saari, Tikirczi, Droskus, Muton, Paph, Tallós, Higied, Mostri, Szigeti, Torna, Kenéz, Maka, Szóláth, Ambó, Csufka, Horváth, Kakas, Lajta, Mester, Mofra, Simo, Bay, Juhász, Luskos, Lombi, Magkos, Német, Váradi, Bocz, Falós, Kicsi, Ladmaczi, Martho, Montanus (Hegyi), Pinka, Gerő, Bókol, Foyi, Major, Vida, Choz, Juhos, Néma, Dechei, Meggyesi, Nyakó, Barczi, Kovács, Lázár, Szakáll, Tinkás, Fothi, Koczkás, Molyos, Szoboszlai, Hegedűs, Kóti, Palik, Szokoly, Acs, Dögei, Ur, Búzás, Karakas, Cika, Kölüs, Balasi, Drak, Bota, Jona, Birinczi, Kacskó, Mohos, Gál, Csorna, Heczei, Szikszai, Fejér, Lenghi, Varga, Földi, Rácz, Faragó, Dobi, Berzekte, Saitos, Ferenczi, Takács, Pálfi, Csányi, Zircz, Győri, Szakács, Kerekes, Tar, Csákó, Csongrádi, Benosek, Ivány, Kántor. A neveket 1574-től 1696-ig időrendi sorrendbe soroltuk fel. Az idegen hangzású nevek többsége valószínűleg elírás következménye. A falu lakói között idegen, nem magyar származású alig akadt ebben az időben. 59. A dézsmajegyzékek alapján készített alábbi kimutatás szerint a vetésterület a faluban: 1571-ben 111 kassai köbölnyit, 1581- ben 145 1582- ben 66 1583- ban 42 1594-ben 23 1608-ban vetése senkinek se volt, 1619-ben 23 kassai köbölnyit, 1621-ben 29,5 „ 1631-ben 60 1634-ben 36 1637-ben 30,2 „ 1664-ben vetése senkinek sincs, 1667-ben 21 kassai köbölnyit, 1673-ban 12 1675-ben 32 1680-ban 17,2 „ 1691-ben 17 1693- ban 141,3 „ 1694- ben 128 1695- ben 226 1697- ben 80 1698- ban 66,6 „ 1700-ban 133,3 kassai köbölnyit tett ki. Egy kassai köböl 81 — 85 liternek, 100 liter 26,80 kg-nak felel meg. (Léderer Emma: Régi magyar űrmértékek. Századok, 1923. 24. évf. 146.) Ugrásszerű változás, mint az a kimutatásból is jól látható, csak a törökök kiűzése után következik be a föld megművelése terén.