Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

1944. október 19-től napjainkig

Munkában az általános iskolások néprajzi szakköre (Béres András felvétele, DMA. F.) ködött a református dalárda és a műkedvelő színjátszó együttes, de a művelődési lehetőségek ezzel szinte teljesen ki is merültek. A katolikus egyház elsősorban hívek toborzása céljából a 30-as években rendszeres dia- és keskenyfilm vetítéssel szórakoztatta az érdeklődőket. Ezeket a rendezvényeket azonban sajnálatos módon agitációs célokra is felhasználták. Erről a korabeli csendőrségi jelentés is tanúskodik : „A felekezeti kérdés mind jobban kiélesedik, mert a római katholikus egyház vezetője mindent elkövet, hogy hívőket szerezzen az egyháznak".

216 A falu rendszeres programmal és állami támogatással működő kultúrháza, mozija, könyvtára már a felszabadulás után épült. A helybeli tanítók és tanárok lelkes munkája, a tanács vezetőinek erkölcsi és anyagi támogatása eredményeképpen 1962-ben egy 1833-ban épült jobbágyházban létrejött, e környéken egyedülálló múzeum. A falu népe, szinte apraja—nagyja magáénak érzi ezt a létesítményt, a falu múltjának megörökítését látja benne. A lelkes adakozóktól, az úttörők szorgalmas munkája eredményeképpen pár év alatt több ezer múltat idéző tárgyi emlék gyűlt össze a múzeumházban. A kultúrházat a mai ifjúság éppoly mértékig magáénak vallja, mint ahogyan természetesnek tartja a mozi meglétét, pedig amikor még villany sem égett a faluban, a háború utáni első mozigépet egy kiszuperált traktor forgatta nagy pöfögéssel az emeletes iskola egyik tantermében. A művelődésiház ma a falu kulturális centruma. Programja igen változatos: a színjátéktól az irodalmi műsoron át a politikai és természettudományos előadásokig itt zajlik minden. Az érdeklődők számára külön televíziós szobát rendeztek be. A falu művelődési programját ma már függetlenített kultúrházvezető irányítja. Az olvasni vágyók számára külön könyvtár áll rendelkezésre, melynek