Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

1944. október 19-től napjainkig

0" Szalmakazal rakás (Bekecs László felvétele, 1961) mezőgazdasági munkák megszervezése, az igaerő számbavétele, a vetőmagszük­séglet felmérése volt. Márciusban létrejött a Földigénylő Bizottság is, mely meg­kezdte a föld- és házhelyigénylők összeírását. A helybeliekből még a tavasz folya­mán megalakult az első demokratikus rendőrség. Poraiból éledt újjá a kisgazda és a szociáldemokrata párt. Uj pártként jelent­kezett a kommunista és a parasztpárt. A kisgazdák elnöke Oláh Mihály, a szo­ciáldemokraták elnöke a volt 19-es direktóriumi tag Balogh Sándor, titkára az e téren családi hagyományokkal rendelkező Dózsa Gyula, a kommunistapárt elnöke Budai Mihály, titkára Kocsis Géza, a parasztpárt elnöke a Balmazújvárosról Cse­gére szakadt Rőth István lett. A pártok delegáltjaiból alakult meg a Nemzeti Bizottság, amelynek elnöki tisztét Balogh Sándor töltötte be. A Nemzeti Bizott­ság a központi hatalom, illetve az államszervezet kiépüléséig a helyi közigazga­tással kapcsolatos feladatokat is ellátta. A FEKOSz a földmunkás-szakszer­vezet helyi csoportja még tavasszal létrejött. Az ország területén még javában folytak a harcok, de a felszabadított terü­leteken már szervezkedtek a pártok és a legfontosabb politikai kérdések is napi­rendre kerültek. A kommunisták kezdeményezésére még 1944 decemberében meg­alakult az ország demokratikus erőit összefogó Függetlenségi Front, melyhez rövidesen csatlakoztak a kisgazda, paraszt és szociáldemokrata pártok. A Füg­getlenségi Front a parasztság évszázados problémája a földosztás megoldását tűzte ki feladatként. A földreform szükségességével alapjában egyetértettek a Függetlenségi Front pártjai. Ám annak kivitelezésekor, a földreform jellegét és megvalósításának módját illetően már lényeges véleménykülönbségek mutatkoz­tak az egyes pártok, főképp pedig azok vezetői, ideológusai között. A nagybirtok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom