Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Az ellenforradalmi rendszer évei

adóhátralékokat most egyszerre igyekszenek a parasztokon behajtani. Az állandóvá vált zálogolás során sok szegényember tehenét és disznaját kótyavetyélték el harmad és negyed áron. Az árverések miatt nagy a zúgolódás falunkban is. Az OFB földhöz juttatottak küldöttségileg keresték fel a kerület képviselőjét és arra kérték őt, tegyen lépéseket, hogy a hátralékosokat ne árverezzék, illetve ne mozdítsák el földjeikből.

203 A hús és más élelmiszerek árának emelése miatt nyugtalanság volt tapasztalható a fixfizetésúek és a nyugdíjasok körében is. De érezhető ennek a drágulásnak nyugtalanító hatása falun is. Jellemző erre pl., hogy Tiszacsege vitézi őrmesterének jelentése szerint a község elöljárósága a húsárak indokolatlan emelkedésének letörésére próbavágásokat eszközöltek,

204 és a kedvező hatásra tekintettel ezt a hatósági húskimérést állandósították is. Ebben az időtájban politikai téren a közöny és nemtörődömség tapasztalható. A lakosság Gömbös 1936 őszén bekövetkezett halálát is teljes érdektelenséggel fogadta. Ezen a téren még a képviselők jövésmenése sem segített. Ugyanakkor azonban a baloldal egyre jobban mozgolódott. A szociáldemokraták sajtója, a Népszava nem titkolt szimpátiával tárgyalta a spanyolországi polgárháború eseményeit. Ezért a jobboldal főkolomposai már a párt betiltásának szükségességét kezdik hangoztatni. A kisgazdapárt is működésbe kezd újra, de már nem azzal az erővel, mint a választások idején. A mezőgazdasági munkásság kereseti lehetőségét és alkalmaztatását a korán beköszöntött tartós őszi esőzés megbénította. Október végén már csak a tiszai védgátak borsodmegyei szakaszán dolgozott 30—40 ember, ahol kubikolással napi 1,50—1,70 pengőt kereshettek. A korai fagy miatt a földek nagyrésze bevetetlen maradt.

205 A kormány 1937 után a fasiszta hatalmakhoz kapcsolódó külpolitikát folytat s a belpolitikában is további erőteljes jobbratolódás tapasztalható. A Darányi-kormány a korábbinál nagyobb működési lehetőséget biztosított a szélső-jobboldali ellenzéknek. 1938 elején a tisztikar nyomására meggyorsították a fegyverkezést s Darányi a győri beszédében a nagyszabású katonai program mellett bejelentette az első ún. zsidótörvényt. Néhány nappal ezután foglalták el a németek Ausztriát és ez a tőszomszédság a német befolyás erőteljesebbé válását is jelentette Magyarországon. A hitleri Németországban, a meginduló nagyarányú útépítési akció, továbbá a háborúra készülődő gyáripar a kevesebb fizetést biztosító mezőgazdaságból elszívta a munkásokat. Ezért ott idénymunkákra szívesen alkalmazták az olcsó magyar munkaerőt. A magyar kormányzati szervek, hogy a nyomasztó munkanélküliséget enyhítsék, megengedték a németországi mezőgazdasági munkára jelentkezők kimenetelét. Ennek az akciónak során Csegéről is többen jártak Németországban. A kintjártak közül azonban senki nem tért haza gazdagon, legfeljebb a takarékosok hoztak haza egy-egy kerékpárt, ami akkoriban még feltűnést keltett falunkban. A szélsőjobboldali tendenciáknak teret engedő Darányi-kormány helyébe 1938 májusában az Imrédy Béla vezette kormány lép. Az ő nevéhez fűződik Magyarországnak az Antikominternhez való csatlakozása, a fasiszta Németország mellé történő szorosabb felzárkózása, belpolitikai téren pedig többek között az új honvédelmi törvény, mely az általános hadkötelezettséget írta elő, továbbá a második zsidótörvény, amelyet azonban már utóda a Teleki-kormány fogadtatott el a parlamenttel. Az 1939-es választásokon már a szélsőjobboldal jut győzelemre. A polgári ellenzék és a szociáldemokraták nagy vereséget szenvedtek, a kisgazdapárt kép-