Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

A nádudvari fazekasság története

Nem is csoda ez, hiszen a Szabadságharc bukása után vásáros szekereiken sok szökött honvédet bújtattak, lettek hírvivők, vagy éppen betyárok rejtegetői. Eleinte gyanútlanul utazhattak vásáros szekereikkel, de amikor egyik fazekast, aki Füred felől ekhós szekerén ponyvával letakarva, edényei között bepakolva egy 48-as főhadnagyot csempészett Nádudvarra, aki Nagy Sándor tábornoknak hozott üzenetet, nem volt tovább bizalom a nádudvari fazekasok iránt, s a császáriak ahol csak lehetett elmarasztalták büntették őket.

18 A szabadságharc után a nehéz viszonyok között igen megkopott a fazekasok, korsósok száma. A korábbi nagy létszámhoz viszonyítva 1851-re felére csökkent. Iparos összesen 211 fő, részletes megoszlás szerint: állatorvos, gyógykovács 2 fő kereskedő 19 asztalos 4 házaló 47 szobrász 2 cszimadia, suszter 15 ,, szabó 8 szűcs 10 lakatos . 3 kalapos 3 tímár 2 kovács 14 ,, korsós 55 mészáros 2 ,, szakács 1 kőműves 2 olaj ütőmolnár 1 kerékgyártó 4 ,, ecetfőző 1 kötélverő 1 nádkötő 1 Balázs Lajos krónikás feljegyzése alapján.

19 Tehát a korsósok számára már mindössze 55 fő, ami a község lakosságának, helyesebben dolgozó lakosságának így is tetemes része. Lakosság egyébkénti megoszlása: gazda 439 fő mesterember 23 „ szolga -. 192 „ szolgáló 91 ,, lakó 20 „ Az 1852-cs iparkamarai jegyzék már csak 48 fazekas mestert tart nyilván. Sokan abbahagyták mesterségüket, áttértek más munkára, vagy elköltöztek más községbe, városba, reménytelennek látták mesterségük folytatását. A jegyzék az alábbi mesterek névsorát közli: Kocsis Sándor, Kocsis Bálint, Győri Sándor, Győri Ferenc, Erdélyi István, Erdélyi Bálint, Kiss Sándor, Kiss Ferenc, Kiss György, Forgó Antal, Forgó András, Kun István,.