Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

Vásározás, értékesítés

Debreceni mintás mázas tányér. Fazekas I. munkája. Foto : Szabó E. Juliska. Bütykös. Fazekas I. munkája. Foto : Szabó E. kozott a debreceni minták felújításával. A jellegzetes gránátalma motívumok érdekesen elevenednek meg keze nyomán, s a fekete edények ornamentikájának gazdagságában a debreceni díszítőstílus formáinak alkalmazásával jelennek meg ezek az edények. Ebből is látszik Fazekas István bátor kezdeményező és alkotókészsége. Miután azonban teljesen áttért a fekete edény készítésére, abbahagyta a kísérletezést, mellyel az igen nagymúltú, de teljesen feledésbe ment debreceni fazekasipar készítményeit kívánta ismét életrekelteni.

111 VÁSÁROZÁS, ÉRTÉKESÍTÉS • f A cserépedény értékesítése sokszor nagyobb gondot jelentett a mesterek számára mint elkészítése. A készítő mesternek, vagy feleségének egy kicsit üzletembernek is kellett lennie, hogy minél előbb kelendővé tegye áruját, megszabaduljon portékájától. De a cserépedény iránti érdeklődés, mely elsősorban és szinte csak a parasztság körében mutatkozott, szorosan összefüggött minden esetben a mezőgazdaság helyzetével, főképpen a terméseredményekkel. Lévén az edények ellenértéke legtöbbször termény és kevésbé a pénz, ha kisebb volt a termés, kevesebb a vásárlás. Összefügg ez azért is, mert ha nem terem elég takarmány, kevesebb a tej, kevesebb a tejesköcsögre, kevesebb gyümölcstermés idején kevesebb gyümölcsös, lekváros fazékra, szilkére volt szükség. A fazekasok megállapítása szerint minden második évben van jó keleté az edénynek, de az edények keresletét a szezon is nagyban befolyásolta.

112 Szezon. Télen nem volt szezonja az edényeknek, legfeljebb hurkasütő, vagy lábas ha kellett, néha egy abáló tál esetleg az eltörött galuskaszűrő helyett másik, és igen keresett cikk az éjjeli.