Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

A mázas edény

Kis katlan Fazekas Lídia udvarán. Gyermekjátékok kiégetésére. DMA. F. 15 531. Foto : Béres A. rán tanulta meg, hogy mi a mázas és fekete edény közötti különbség.

96 „Hát ez a Hódos egy cifra edényes vót. Úgy 1905—6-ba lehetett, mert már én erre emlékszek. Özvegy ember vót. Szinte vót egy özvegy asszony, akinek az ura fekete korsós vót. Mivel a szakma húzott az egyik a másikho, gondolta az Özvegy fazikas, elveszi az özvegy korsósnét. így is lett. Egybekeltek. Akkoriban a mázas edényt ugyanannyiért hordták a kereskesők mint a feketét. Erre az öreg Hódos bácsi gondolta, hogy ű is meg tudja csinálni a fekete edényt, mivel a felesíge abba íltc le java korát. így gondolta, hogy meg is próbálják. Vállalta a felsige, hogy ű tuggya, hogy kell megígetni. Erre fel meg is csinálta a korsókat. Berakta a kemencébe, hozzáfogott a tanítómesterével ígetni. Meg is ígett a korsó, de bizony mikor szedték kifele, nem sikerült lett. Egyik tarkább lett, mint a másik. így tehát a feleség nem tudta megtanítani a férjit. Erre fel mostmán mit csináljanak vele, ez nem kell senkinek se, mer ez nem fekete korsó, hanem nagyon is tarka. Azt mondta Hódos bácsi: — Nincs baj annyok. Lesz belőle mázaskorsó. Ha feketének nem lett jó, jó lesz mázasnak. Hozzáfogott lemázolni. De bizony a sikált korsókrul a máz mind leszaladt. így tehát nem lett se fekete, se mázas korsó. Azír akartak fekete korsót csinálni, mert a fekete korsó is ugyanannyi vót mint a mázas. Ugyanannyi ment egy számba, de a fekete korsóhoz nem kellett máz. Több haszon maradt belőle abba az időbe. Nem tettek akkor olyan munkát rajta mint most." A mázas edény készítése az 1914-es világháború alatt, dc méginkább a háború után kezd fellendülni, és 1920 körül megközelítően olyan teret hódít magának, mint korábban a fekete készítmények. A nádudvari mázas edény Mezőcsát, Miskolc környékére is