Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

Az edény készítése

Abban megegyeznek a fazekasok, hogy az igen nagy 50 cm-en felüli és 5 cm-en aluli igen kis méretű edények készítése a legnehezebb. A nagyot kellő falvastagsága miatt nehéz egy embernek felhúzni, hogy a korongot is rúgja, hogy a forgáshoz kellő sebessé­get biztosítson, ugyanakkor bírja karral kialakítani a nagy rögből az edény kellő ma­gasságát, öblének kihúzását. Kicsi billenés elég, hogy a kis talpazatéi edény egyensúlya megbillenjen, s ilyenkor könnyen odalehet egy teljes napi munka, lehet kezdeni elölről az egészet. Fazekas István édesapjával közösen nagyon jól tudott együtt dolgozni. Két ember együtemű összeműködésc, ami igazán ritka dolog, de megvolt Fazekas Lajos és fia esetében, képes nagyszerű dolgok létrehozására. Egy egészen pici kb. 5 cm nagyságú korsó elkészítése pedig azért nehéz, hogy annak minden része egy normál méretű korsó­hoz hasonlítson, csak finoman lehet hozzányúlni, belső részeit jóformán nem is lehet kézzel érinteni. Elkészítése kétszer, háromszor annyi időbe kerül, mint egy rendes nagy­méretű darabé. 63 Nem egy nagyméretű darab készült kiállításra, mely megérdemelt sikert hozott a készítő mestereknek, Fazekas Lajosnak és Fazekas Istvánnak. Az első 60 cm magasságú nagyméterű váza 1952 augusztus 20-ra készült, de miután először Budapesten, majd Németországban került bemutatásra nem került vissza. Másodszor 1953 tavaszán készí­tették el ismét. Ezen Fazekas István az elsőhöz hasonlóan domborműves díszítést alkal­mazott. A váza oldalát körben kilenc részre osztotta, minden mezőben egy nádudvari, vagy Nádudvar környéki tájra jellemző megkomponált díszítőelem. Sorban egymás­után így következnek: 1. Hortobágy : a Hortobágy folyó hallal, a kilcnelyukú hortobágyi híd, a csárda, előtte delelő gulya, kúttal, pásztorral, mint a régi élet jelképe. 2. Nádudvari szovjet hősi emlékmű, a felszabadulás jelképe. 3. Tanyaközpont : lakóházzal, három hodállyal, szárítóval, góréval, kúttal, vályúval. 4. Gépállomás : iroda, három gépszín, őrbódé, traktorok, lánctalpas traktor, autók. 5. Seregélyes kerti házak. 6. Magasfeszültségű vezeték tartóoszlopa. 7. Keleti főcsatorna. 8. Szénporos téglaégető. 9. Művelődési ház. Melyek mint Nádudvar, vagy a táj közvetlen nevezetességei jelennek meg mint­egy a múlt, jelen és jövő jelképei, s egyben jelzik azt is, hogy a nádudvari egykori hasz­nálati népi kerámia egyre inkább elszakad hagyományos múltjától s újraélesztett formá­jában más funkcióban jelenik meg s válik a korábbi használati edényből egyre inkább keresett dísztárggyá. 64 Összességben megállapítható tehát, hogy a nádudvari fazekasok is mint általában más helységek mesterei évszázadokon át használati edényt készítettek. A felújított ipar ma díszedényeket készít, s míg formájuk sokszor azonos, vagy a hagyományosból ki­bontott, alakított, díszítésük jóval gazdagabb, gondosabb. Az új fazekasművesség alig több mint egy évtizedes pályafutása alatt bebizonyította, hogy képes a ma emberének szóló művészi alkotásokat létrehozni, s a korábban hanyatlásnak induló iparág, ma meg­újhodó reneszánszát éli, s keresett dísztárgyként kerül a dolgozó emberek otthonába. A leleményesség nagyban segít abban, hogy éijabb és újabb ötletekkel érdekes módon új funkciókban jelennek meg a tárgyak. így lesz a krumplifőzőből kovácsolt vastalpon ízléses virágtartó, a tányér vagy kisebb tál és a galuskaszűrő nyél nélkül ötletes virág-

Next

/
Oldalképek
Tartalom