Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

Az edény készítése

zat a teljes csiszolástól a geometrikus díszítőformákon át eljut a növényi eredetű stilizált formákig, stilizált madár, állatábrázolásig. Előfordul a domborműves díszítés is, de nem volt ritka korábban a sikált díszek kontúrozása sem. Gyakorta a díszítési módnak minden ága keveredik, s így lettek divatosak a karcolt vegyes, csiszolt és körülírt minták. 49 Csiszoláskor az edényt kézbe fogja, térdérc fekteti, s míg bal kezével irányítja, tartja r jobbjában békasóval, újabban nyeles borostyánkővel rajzolják fel a mintákat, amelyeket clőrajzolás nélkül, gyakorlott, határozott mozdulattal visznek fel az edény falára. Ha az áru kész s amikor az edény elnyeri végleges formáját, színét, következik az égetés. Kemence. Az égetés közönséges, kerek formájú fazekas katlanban, a kemencében történik. A nádudvari fazekaskemence, a katlan, föld fölé épített vályogfalú, méhkas alakú építmény, melyet egy méter vastag földhányás vesz körül, hogy az égetés közben fejlődött erős gáz feszítőereje falát meg ne repcssze. Két részre tagolódik. Felül az egy, másfél m 3 űrtatralmú rakodótér, alul a tűzszekrény egy tüzelő nyílással. A tüzelőnyílás kb. 25—40 cm széles és kb. 40 cm magas. Tűzszekrények magassága 60 cm közepén egy ún. köldök, melyre csillagformában támaszkodik a pelyvás agyagból készült talapzat, másik végét a falba építik. A köldökrész miatt kóldököskemencénck is nevezik, a talapzatot pedig formája miatt csillagtalapzatnak hívják. A köldökre támaszkodó talpazat vagy más néven karozat térköze a feketeedényégető kemencé­nél 30—40 cm, míg a mázas kemencénél 15—20 cm. Fel­ső nyílása, a rakodónyílás 65—70 cm átmérőjű, míg öble alul a kettő métert is megközelíti. Elejében a tüz­előnyíláshoz kapcsolódik egy kis szín, másnéven fél­szerszerű fedett tüzelőház. A gondos mester a kemence tetejére négy lábon álló te­tőt, ún. ekhót készít. 50 A Fazekas család tudo­mása szerint a nádudvari fa­zekasok mindig udvarukon, vagy kertjükben építették kemencéjüket. Az 1930-as években be akarták vinni a házba. Áldás lett volna, mondja is, Fazekas Lajos, mert az idő viszontagságai­tól kímélte volna meg őket. Akkor a háború akadályozta meg szándékuk kivitelezé­sét, végül nem vitték be, Fazekas kemence. Előtte legidősebb Fazekas Lajos. DMA. FN. ma * S aZ Udvaron van. Foto : Zoltai Lajos 1913.

Next

/
Oldalképek
Tartalom