Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

Az edény készítése

hogy köralakú legyen. Ezt a nagyon nehéz és fárasztó eljárást a 20-cs évek óta nem csinálják, helyette állították munkába agyúra más néven daráló gépet, de a jól szűrt agyagot nem szükséges ledarálni, elég ha feldolgozás előtt kézzel átgyúrják ugyanúgy, ahogyan az asszonyok szokták a tésztát kenyérsütéskor. Gyúrás, rögölés. Gyúrás után következik a rögölés, ami nem egyéb, mint az egy nap készíteni kívánt edény nagyságához mért kisebb agyagcsomók kiporciózása. A gyúrást és rögölést általában a korongozás napja előtti estén végzik el. A rögöket bevizezik és a gyúrópad végérc teszik. A gyúrópad Fazckasék műhelyében a korong mellett van, ahonnan tízesével rakja át a korong kaloda szélére a feldolgozáshoz szükséges rögöket. A rögöket nem mérik, a mester tapasztalatból, csomójáról tudja már, hogy mekkora darab szükséges. A legömbölyített darabokat felülről megnyomják, hogy egymásra helyezve megálljanak. Megtörténik, hogy a feldolgozás napjának reggelén rögölnek. Általában nagyobb darabokat készítenek, hogy korongolás előtt szikkadt szélét levehessék. Ahol gyúrógép van, igen nagy előnyt jelent a fazekas számára, különösen kényelem és gyorsaság szempontjából. Szerszámok 1. agyagos, v. agyagszűrő korlát 8. locsoló 2. keverő láda 9. gémes kút 3. sín a szűrőben 10. rosta 4. rosta 11. vizes dézsa 5. keverő lapocka 12. szelő kés 6. keverő gereblye 13. taposó deszka 7. vizes dézsa 14. gyúró pad 15. agyagvágó Agyagrögölés. Szűrt agyagrögök, pincébe szállítás előtt. DMA. F. 9012. Foto : Béres A.