Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

Az edény készítése

láda, a szabad, vagy gémeskút mellett, mivel az agyag szűréséhez több ezer liter víz szükséges. A szűrőláda, vagy más néven szűrőkorlát kb. 5x5 méteres deszka keret, melynek alja pernyével összekevert föld. Ez arra szolgál, hogy a beleszűrt agyag ne ragadjon le. Egyik sarkán található a szűrőberendezés, két kis deszkára helyezett rézből, vagy acélból készült szita. Legmegfelelőbb a rézből készült kéthárom mm-es lyuknagyságú szűrőrosta. Iszapoló ládája és a kút közé általában két hordót tesz a fazekas, ha egy van, szükségből az is elég. A vas hordót tartják alkalmasnak, mert jóval tartósabb. Benzines vagy kátrányos hordó a legjobb, de ha az nincs, fa hordó is megteszi, ha nem talál mást káposztás hordóját fogja be a mester. Ma a munka célszerűbb végzése érdekében 1,5 m széles és 2 m hosszú 60 cm magas fa, vagy beton keverőládát készítenek, s ezt a hordóhoz hasonlóan félig töltik vízzel, a mellette levő agyagból majdnem tele rakják. A hordóba rakott agyagot egy lapockának nevezett kavarófával kevés áztatás után addig kavarja, míg egész híg péppé nem válik. Kcverőíádában ezt a műveletet egy vasgercblyével végzik. A hordóból négy-öt literes nagyságú szilkével merik át a pépszerű agyagot az iszapoló láda sarkán levő négy kis lábra állított rostára, melyet vásárban rostásoktól szereztek be. Ha ládába szűrik, egy dugóval ellátott csövön, vagy csappal felszerelt vályún át engedik a pépes agyagot a szűrőrostán át az iszapoló ládába. Közben a rostát állandóan rázzák a híg agyag a ládába folyik, míg minden a feldolgozásnál káros szenynyező anyag, növényi maradvány, korhadt gyökér, csiga, kavics, mészkő a rostában marad. Időnként kiöntik, s mindaddig folytatják a műveletet míg az iszapoló láda meg nem telik. Agyagkeverés szűréshez id. Fazekas Lajos udvarán. DMA.F. 13 383 Fotó : Béres A.