Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

Jegyzetek

93. A debreceni fazekasműhelyek nagyszámú készítményeknek Déri Múzeumban őrzött gyűjteményét később kívánom feldolgozni. De eddigi vizsgálódásaim is megerősítik feltevésem helyességét. 94. A lehetőségek biztosításáért ezúton is köszönetet kell mondani a Népi Iparművészeti Tanácsnak és a HISZÖV-nek, akik a mesterség éltetését folyamatos hazai és külföldi megrendelésekkel biztosítják. 95. Id. Fazekas Lajos közlése. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 96. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 97. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 98. Vö. Kiss L. : I. m. Harmadik közi. NÉ. XVII. 1916. 72-99. 1. 99. Wartha V. : Az agyagipar. 100. Haáz Ferenc : Adatok a korondi fazekasmesterséghez. Ethn. XXXII. 1940. 185. Kiss L. : I. m: NÉ. XVII. 1916. 72-99.1. 101. Ma a Fazekas család darálója használaton kívül az eresz alatt szabadban van, id. Fazekas Lajosné udvarán. 102. Vö. Domanovszky Gy. : Mezőcsáti kerámia. Bp., 1953.16. Magyar Népművészet XVII. Szerk. Balassa Iván. 103. Bátky Zs. : Mesterkedés. Magyarság Néprajza. I. 324—325. Kresz M. : Magyar népi fazekasművészet. Szabad művészet. III. 1949. 11—12. 495. 104. Kiss L. : I. m. Második közi. NÉ. XVI. 1915. 73-75. 105. Ugyanúgy, mint a sikált edény faláról. 106. Id. Fazekas Lajos közlése. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 107. Vö. Duma Gy. : I. m. 393. 108. Fazekas /-tói került néhány darab a Déri Múzeum gyűjteményébe. Segger-kúpot inkább csak a mázas edény égetésénél használják, mely a megadott hőfokon lágyul, s ebből tudják meg, hogy az égetést folytathatják-e. 109. Id. Fazekas Lajos közlése. 110. Ltsz: V. 53. 17.1. 111. A debreceni mintájú mázas edényből egy kemencére való kísérleti sorozatot készített és égetett. Ezek között kevés edény, és több alakos darab volt található. 112. Ifj. Fazekas Lajos közlése. 113. Kresz Mária : Fazekas, tálas, korsós. Ethn. LXXI. (2-3) 1960. 314. 114. Id. Fazekas L. közlése. 115. Id. Fazekas L. közlése. 116. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 117. Balázs L. : I. m. kézírás a szerző birtokában. 118. Debrecen sz. kir. város és Hajdú-vármegye. XVI. 119. Szabadfalvi J. : gyűjt. DMA. NGy. 366. 120. Id. Fazekas L. közlése. 121. Újabban a megrendelő vállalat biztosítja a szállító ládákat, s árát, a fazekasok terhére számlázzák. 122. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 123. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 124. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 125. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 126. Kresz M. : Fazekas, tálas, korsós. Ethn. LXXI. (2-3) 1960. 347-357. 127. Béres A. gyűjt. DMA. NGy. 282. 128. Id. Fazekas L. közlése. 129. A mázasedény készítésében igen megbecsült helyet foglalt el a nádudvari Fazekas család. Fazekasné az írókás díszítésben is otthonosan mozgott. 130. Fazekas I. közlése. Szabadfalvi J. gyűjt. DMA. NGy. 366. 131. A sablonnal való kerámiakészítést Képes Agnes hajdúszoboszlói keramikustól tanulta. 132. A Debreceni Népi Együttes 1951. aug. 20-án vendégszerepelt Nádudvaron. 133. Id. Fazekas Lajos közlése. 134. Fazekas I. összefoglalása. DMA. NGy. 364. Kresz M. : Népi díszítőművészetünk fejlődésének útjai. Ethn. LXIII. 1952. 27. 135. Fazekas I. összefoglalása. DMA. NGy. 364. 136. Fazekas I. összefoglalása. DMA. NGy. 364. 137. Később Fazekas István több napot töltött el a debreceni Déri Múzeumban az elődei által készített fekete cserépedények tanulmányozásával. 138. Úgy hiszem, ezúton is külön köszönetet mondhatunk mindazoknak, akik a nádudvari fekete edénykészítés felélesztésében közreműködtek, de elsősorban a Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. Művelődési és Pénzügyi Osztályának, akik a munka megjelenéséhez is hathatós segítséget nyújtottak. Béres A. : Népi díszítőművészet Hajdú-Bihar megyében. Debreceni írások 2. Debrecen, 1955.14. 139. Készítményeikből 1964. nov. 4-én a Déri Múzeumban megrendezett Nádudvari fekete kerámia c. a kiállítás után mintegy 50 db új készítmény került a múzeum gyűjteményébe. 140. Szabadfalvi J. : Elhunyt id. Fazekas Lajos népművész. Ethn. LXX. 1959. (1-3) 468-469. 141. Fazekas I. és Fazekas L. közlése.