Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

Vásározás, értékesítés

Az edény piacra Inítalása. Foto : Béres A. amint megállottak egy szekérrel, nagy hó vót, mer tél vót, igen kemény hideg. Oszt a szekér mellett valaki azelőtt való pillanatokban, mert korán jártak a piacra, odatett. Ez a fuharos mellé gyútott tüzet, tudván azt, hogy jönnek a többi fuharosok felfele. A kis csomagot behintette a szalmával. U áztat gondozta. Tényleg jött egy üdős fazekasné fel. Mivel nagyon hideg vót, égett a tűz, ment oda, hogy melegíti a kézit. Persze a fuha­rosnak gondja vót arra, hogy a szekérrül ne vehessenek le szalmát. így a kis csomagrul az idős asszony összekaparította a szalmát, oszt az ujja közzé folyt szíjjel a kis csomag. Akkor oszt mondta idesapánmak, — b d vóna meg hallod aki idete tt. Hát ilyen tré­fák is történtek." Munka közben vagy estézések, tanyázások során gyakorta felemleget­ték az ilyen és ehhez hasonló történeteket a sok egyéb régi történet, vagy história mel­ett. 116 Vásározás. Balázs Lajos adatai szerint Nádudvar 1811-ben kapta meg a vásártartás jogát. 117 „Nádudvar mezővárosának I. Ferenc magyar király az 1811. év augusztus hó 10. napján adta az országos vásártartási engedélyt — Pál, Szent György, Lőrinc, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom