Enyedi József: A káposzta jelentősége a nép életében Hajduhadházon (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 1. Debrecen, 1963)

A káposzta ételnek, főzeléknek és savanyúságnak egyaránt régóta ked­velt tápláléka a hadháziaknak. Minden ház kiskertjében megtalálhatjuk a burgonya, borsó, paszuly, paprika, paradicsom és zöldségfélék társaságában a korai káposztát is. Valamirevaló asszony szégyellné, ha a konyhakertje mel­lett piacról kellene beszereznie egy-egy főzet káposztát. A káposztából sokféle ízletes és kedvelt ételt készítenek. Azonban a had­háziak is jobban szeretik a káposztát akkor, ha beledöglik a disznó, vagyis hússal. Ezért mondják tréfásan, hogy a káposzta csak túróval és angyalbakancs ­csal jó (disznóorral és csülökkel). Szerétéin én a káposztát — mondják —, de csak akkor, lia az porcióba van kötve (vagyis a töltöttkáposztát). Ezért mond­ják azt is, hogy a káposzta jobb a hústól (nem a húsnál). Vagyis akkor jó, amikor hús is van benne, mint ahogyan a hadháziak szerint állítólag a katonák trom­bitája mondja: Káposzta, káposzta, hús is van benne ! így aztán megérthetjük azt is, miért hajtogatják olyan gyakran a hadháziak azt: Úgy kellett, káposz­tába hús kellett ! Mert bármennyire is jó ételnek tartják a káposztát, mégiscsak kínlódik az szerintük, mint a káposzta hús nélkül, ha nincs hússal összeháza­sítva. Bár mondják azt is, hogy egyed a káposztát, olyan az, mint a hús ! ,,Nem olyan biz a' — vágják rá —, mert ha olyan lenne, rég elvitték volna a kutyák." Hadházon 40—50 évvel ezelőtt még sorkosztot ettek a csordások és a csürhések. így volt ez akkor sokfelé. Ez nem is lett volna baj. De az már igen, hogy minden háznál káposztával és paszullyal traktálták őket. Ezért keresz­telték el a pásztorok a gazdák jószágait káposztának és paszulynak, amikor így hajtották azokat: Ne, Káposzta, nef Ne, Paszuly, ne! Bizony, valamikor a cselédnek és a napszámosnak gyakran megfőzték a húsnélküli káposztát. Úgy látszik, jól ismerték azt a szólást: Lé tartja a szol­gát, átok, szitok a gazdát. Mintha a Hadházon gyűjtött alábbi vers is ezt iga­zolná: Hej, gazduram ! Hej, gazduram ! Én itt hagyon kendet. Mától fogva nem vakarok Ökröt, se tehenet. Verje fel az udvarukat A gyom, meg a dudva, Vasvilláját, isztikéjét Egye meg a rozsda ! A savanyú káposztája Rothadjon hordóba ! Velem sokszor megetette Reggel, vacsorára. A filoxer dur ja ki a Szőlője tőkéjét; Nyissa ki, de fedje is el, Ha megissza levét ! Szőjje be a pók az óla Ajtaját, ablakát ! Törjön el a keze, hogyha Szolgának pofont ád !

Next

/
Oldalképek
Tartalom