Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Józsa Az 1876/33. évi törvénycikk értelmében a Hajdúkerületből, szabolcsi és bihari községekből létrehozott Hajdú vármegyéhez került a már néhány évvel ezelőtt községgé szervezett Alsó- és Felső-Józsa vagy más néven Józsa-Szentgyörgy puszta és szőlőskert. S noha ma közigazgatásilag Debrecenhez tartozik, címerét feltétlenül külön kell tárgyalnunk. Annak ellenére, hogy Józsa területén több Árpád-kori, egykoron Szabolcs megyéhez tartozó hajdani település van (Macs/Kismacs, Egyházas Macs, Szentgyörgy), sőt a váradi regesztrum Jósa nevű villa-ról is tud, maga a falu egészen új képződménynek tekinthető. A közvetlen előzmény a debreceniek által a Jósa-familiától bérelt, s a család által 1769ben visszaváltott birtokrészre vezethető vissza, amelyen az addig legeltetésre, szántásra használt részeket szőlővel kezdték betelepíteni. így alakult ki a Józsaszentgyörgyi szőlőskert, amelyből rövidesen állandó település lett, s az itt lakók jó része pedig napszámos-szőlőműves volt. Józsa címere 1853-ban már 1028 személy élt itt. A földesúr a józsai szőlőt szabályos kiosztásban, kisbérlet formájában hasznosította. A józsaszentgyörgyi kertek nyugati része, kissé magasabb fekvése miatt a Felső-Józsa, míg a keleti, az alacsonyabb fekvésű rész az Alsó-Józsa nevet kapta. Az 1871/18. tc. értelmében az itt lakókat körjegyzőségbe szervezték, s a tulajdonképpeni közigazgatási egység, az önkormányzat ekkor jött létre, Alsó- és Felső-Józsa külön arculatát megőrizve. A körjegyzőség székhelye Felső-Józsán volt. A két Józsa 1927-ben egyesült véglegesen. Címerük Hajdú vármegye közgyűlési termében látható, s jól utal a község eredetére, jellegzetességére, alsó, illetve felső mivoltára. Felső-Józsa címere a következő: A szokásos címerpajzsba helyezve a pajzs felső részén, két arany szőlőlevél között elhelyezkedő kék szőlőfürt. Alsó-Józsa címerképe hasonló! A címerpajzs alsó felében arany szőlővesszőn, két aranyszínű szőlőlevél között két szőlőfürt. A címerképek tehát egyértelműen utalnak a két Józsa szőlőskert jellegére, illetve a szőlősfürtök elhelyezéséből (alul, fölül) adódóan az úgynevezett beszélő címerek közé is sorolható. A két Józsa egyesítése után a szőlőfürt a pajzs közepére került, mégpedig vízszintesen elhelyezett szőlővesszőn. A pajzs alapszíne zöld, a szőlővesszőés a szőlőlevelek arany, míg a szőlőfürt természetes színű. 84