Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)
Hajdúsámson A Debrecentől északkeletre fekvő, 1876 óta Hajdú megyéhez tartozó községet a legkorábbi időben Bihar megyéhez számították. írásos forrásokban meglehetősen korán, 1213-ban említik a szabolcsi ispán poroszlójának nevében. 1312-ben az akkor Túr sámsonnak nevezett falu egyik felét a Gútkeled nembeli Drug unokái osztozásakor Miklós fiai kapták, másik felét pedig Szűz Máriának nevezett templomával együtt 1318ban említik. Papjai az egyházi tizedjegyzék szerint külön-külön fizetnek pápai tizedet (1332/37). Külön érdekessége birtoklástörténete, hiszen itt Debrecen, mint város földesúri jogokkal bírt. A török hódoltságot egyébként lakottan vészelte át, s Várad visszafoglalásának évében - 1692-ben - tizenkét jobbágycsaláddal írták össze. A 16. század derekán egyébként még a váradi püspök birtoka volt. Lakossága gyarapodott, hiszen az 1720-as összeírás idején Hajdúsámson címere má r negyvenöt családdal írták össze. Debrecen sámsoni birtokrésze - amely egyébként még a katolikus egyház tulajdonjogára megy vissza - a debreceni református kollégium fenntartására szolgált. Az 1692-es összeírás szöveges, latin nyelvű része megjegyzi, hogy a falu felét Debrecen város iskolája birtokolja, míg a többi részt a főrangú Csáky István, illetve más vármegyei köznemesi famíliák. Megjegyezték azt is, hogy annak idején a töröknek dézsmát és harminc birodalmi tallért fizettek. H ajdúsámson jellegzetes jobbágy falu volt tehát! Címerképét az 1770. október 3-án felvett, azúrbéri rendezéshez készült, úgynevezett úrbéri kilenc kérdőpontról ismerjük. A pecsétnyomó maga 1707-ben készült. Körirata: SAMSOMIPECSET1707. Címerképe akövetkező: Pajzs alakba foglalva négylábú állat, amely leginkább kecskének nézhető, felette sisak, sisaktakaró, korona. A címerkép magyarázatát megnyugtató módon feloldani nem tudjuk, mindenesetre az 1707-es pecsétnyomón ábrázolt állatot a későbbiekben bikának nézték és magyarázták, talán utalással a bibliai Sámson erejére. Mindenesetre így szerepel Hajdú vármegye szecessziós stílusban készült közgyűlési termének falán a megye településeinek címerei között. 82