Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Szerep A sárréti községet már Anonymus krónikája említi. A 13. század végén monostorról van tudomásunk. 1552-ben 36 telekkel írták össze, s ekkor Bajomy Ferenc birtoka. A század végén a bajomi vártartomány része, amelynek birtokosa egy időben Nagy András hajdúgenerális. 1692-ben négy lakosát a szomszédos Udvariban írták össze. A 18. században népessége gyarapszik, jelentős armalista nemesi réteg él itt. A Berettyó menti falu a 18. században költözött véglegesen mai helyére. Szerep község legrégibb, általunk ismert pecsétnyomója 1713ban készült, s körirata SZEREPI PECSE (T) 1713. Ezen belül címerképként csoroszlya látható. Teljesen egyértelmű, hogy ez a pecsétnyomó a szerepi jobbágyközösségé volt. A nagyszámú armalista nemesi réteg azonban a 18. század második felében létrehozta a nemesi kommunitást, amely ugyanolyan önálló jogi alany volt, mint a jobbágyközösseg. Ők a következő pecsétnyomót használták: A címerpajzs alsó harmadát elfoglaló pázsiton kivont, görbe kardra tűzött török fejjel (heraldikailag) jobbra vágtató Szer

eP címere vitéz látható. A címerpajzs felett vitézi nyílt sisak van, amelynek rangjelző koronájából jobbjában görbe kardot, bal kezében pedig levágott török fejet tartó vitéz emelkedik ki. A címerek felülvizsgálatával foglalatoskodó Országos Községi Törzskönyvi Bizottság 1914-ben kelt véleménye szerint a község címereként nem a sablonos csoroszlyát, hanem a heraldikailag kifogástalan nemesi kommunitás címerét kell elfogadni, amely a községnek szintén jogutódja. A címerpajzs színezése ezüst, a vitéz pedig sárga csizmát, vörös ruhát és kék dolmányt viseljen, s barna lovon üljön. A sisaktakarók pedig jobbról vörös-arany, balról pedig kék-ezüst színűek legyenek. 73