Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Kismarja A Bocskai-familia ősi fészke. Első okleveles előfordulása 1291-ből való. A szomszédos, egykori Nagy mar jával együtt már a 13. században egyházas hely. 1552-ben 11 telekkel Bocskai György birtoka. Bocskai István erdélyi fejedelem példátlanul széles kiváltságokkal ruházta fel, s szabadalmas mezővárosi voltát mindvégig megőrizte. Címerképe szoros összefüggésben van Bocskai István kiváltságolásával. A szabadságharcos fejedelem ugyanis Kismarja részére Kassán, 1606. szept. 22-én széles jogokat biztosító kiváltságlevelet adott, amelynek kilencedik pontjában részletesen rögzítésre került a címeres pecsét is. Az eredeti oklevélen a kérdéses kilencedik pont sajnos már a századfordulón is olvashatatlan volt, de az oklevélről maradtak fent hiteles másolatok, amelynek alapján a kérdéses kilencedik pont rekonstruálható. E szerint a címerkép a következő: Vörös ruhába öltözött, fehér darutol las forgóval ellátott és ékkövekkel díszített, fekete kucsmás férfi, aki kezeit összetéve, bíborral bevont, aranyos fejedelmi széken méltóságteljesen ül. Tőle (heraldikailag) jobbra kivont véres kard, balra pedig arany zott buzogány lebeg. A címerképet a következő jelmondat veszi körül: PRO DEO ET PATRIA (Istenért és a hazáért). A leírásból és az adományozás körülményeiből nyilvánvaló, hogy a pecséten ábrázolt fejedelmi alak maga az adományozó, Bocskai István erdélyi fejedelem. A címerkép így önmagában is érdekesség, hiszen tudomásunk szerint ez az egyetlen ismert eset, hogy király vagy fejedelem címerül a saját képmását adományozta. A szabadalmas mezővárosnak három, általunk ismert pecsétnyomója volt. Ebből kettő igen primitív vésetű, s a fejedelmi aiak szembefordított, lebegő széken ül, s a leírástól eltérően derekáról hiányzik a kard, kezeit pedig a szék karfáján nyugtatja. A mellette lebegő kard és buzogány hegyével, illetve gombjával felfelé van fordítva. A szék ábrázolása a korabeli bírói székekre emlékeztet. E két pecsétnyomó vésete valószínűen egy kéztől származik. A harmadik, jóval tökéletesebb vésetű pecsétnyomón a szék és a fejedelmi alak (heraldikailag) jobb oldalra fordult. Derekáról itt is hiányzik a kard, jobb kezét a szék karfáján nyugtatja, bal kezét pedig derekára helyezi. A szék alatt kockakövekből rakott padló látható, a buzogány pedig gombjával lefele fordított helyzetben van ábrázolva. Bár Bocskai István Kismarjának nem tulajdonképpeni címert, hanem pecsétnyomót adományozott, az tulajdonképpen egyenértékű volt a címer adományozásával. Az 1898-as törvény értelmében felállított Országos Községi Törzskönyvi Bizottság állásfoglalása szerint a pecsétnyomó fent leírt ábrázolását kék pajzsba kell foglalni, amelynek alját kockakövekből rakott padló foglalja el. Bocskai István a kiváltságlevelében leírt fejedelmi székben üljön, tőle (heraldikailag) jobbra hegyével felfelé fordított véres kard, balra pedig gombjával lefele fordított, aranyozott buzogány legyen látható. A pajzs alját szalag övezi, amelyen a PRO DEO ET PATRIA jelmondat olvasható. A címerkép alatt az adományozás évét (1606) kell alkalmazni. Kismarja címere 61