Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)
Hencida A községet 1342-ben említik először, a középkorban egyházas és vámszedő hely. 1552-ben 39 telekkel írták össze. A török hódoltság végén is népes hely, társadalmi összetétele pedig rendkívül értékes. Nagyobbrészt más helységekből ide menekült nemesek lakták, akiknek egy része kúriális nemes, más rész armalista, de laktak itt ide menekült kunok is. A Berettyó mentén fekvő falu a 18. és 19. században középbirtokos nemesi családok tulajdona. A 17. század végén itt lévő jelentős kiváltságolt népelem jelenléte — Gáborjánnal ellentétben — nem látszik meg a község címerén. A falu legrégibb pecsétlenyomata egy 1690-ben kelt elismervényen maradt ránk, amelynek körirata: HENCZ3DAI PECSET. Címerképe pedig heraldikailag balra fordított, lebegő ekevas, amely alatt szív alakú ábrázolás látható, amelyből két hosszú és egy rövidebb középső szár nyúlik ki. A szárak végén egy-egy csillag vagy rózsa látható. Az ekevas rendkívül gyakori a job- Hencida címere bágyfalvak címereiben, a három szár pedig valószínűen vízinövényt ábrázolhat, utalva a Berettyó közelségére. Ezt a pecsétnyomót használták még 1809-ben is, ekkor — a lenyomat minősége után ítélve — már meglehetősen rossz állapotban lehetett. A község 1863-ban Réső Ensel Sándorral, aki ügyvéd és heraldikus is volt, egy elveszett pecsétnyomó alapján új pecsétnyomót készíttetett. E szerint 1809 után változott a község címere. A HENCZ3DA KÖZSÉG PECSÉTJE. 1863. köriraton a következő címerkép látható. A pajzs alsó felében víz látható két heraldikailag jobbra úszó hallal. Ez az elem nyilvánvalóan utalás a halban bővelkedő Berettyóra. A víz fölött szántóföld látható, amelyen heraldikailag jobbra fordított talyigás eke áll. A címer jobb oldalán a földből kinövő búzakalászok vannak, míg a bal oldalán hegyével befelé forduló, az eke mögött felállított kasza található. A földművelésre utaló jelképek nyilván a község mezőgazdasági jellegét kívánták hangsúlyozni. A századfordulón, amikor felülvizsgálták és helyben hagyták Magyarország településeinek címereit, az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság Hencida esetében ez utóbbi címert hagyta jóvá. Kék színű címerpajzsban kellett a fent leírt szimbólumokat elhelyezni, kikötötték viszont azt, hogy a búzakalászokat közvetlenül a eketalyiga mögé helyezzék, mert azok az 1863-as ábrázoláson inkább jegenyefákra hasonlítanak. 57
