Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Esztár A község első írásos előfordulása 1215-ből való. A középkorban jelentősebb hely, kisebb vára is volt. 1552-ben 13,5 telke volt, földesurai középbirtokos nemesek. 1692-ben két lakosát a szomszédos Hencidán írták össze. A község lakossága a 18., 19. században is református magyar. Az általunk ismert legrégibb, címerképpel ellátott községi pecsétnyomó 1722(?)-ből való. Az S.P. HELYSÉG ESZTAR 1722 köriraton belül a címerpajzs alsó felében heraldikailag jobbra úszó halat ábrázol, amely fölött fölemelt jobb lábában követ tartó, jobbra forduló daru látható. A darutól jobbra és balra egy-egy búzakalász A hal a község határában folyó Berettyó, illetve belőle itt kiszakadó Kék-Káló halgazdagságára utal, a daru pedig a Sárréten több esetben szimbólumként használt őrdaru, amelynek szerepe az éber„ , , séget, a vigyázást megjeleníteni. Jksztar címere IT J II*I 1^1* *I Ha a daru elalszik, a ko kiesik a karmai közül, s felébreszti társait. Az 1770-ben készült urbáriumon a községnek teljesen más címerképe van. Az ESZLARI PECSÉT 1740 köriraton belül ekevas látható, amely gyakran használatos jobbágyfalvak esetében. 1792-ben új pecsétnyomó készült. Körirata ESZTÁRI PETSET, címerképében pedig az 1722. évi pecsétnyomó két címereleme is visszatért, a hal és a búzakalász. A szokásos csücskös talpú pajzsot heraldikailag jobbharántosan két mezőre osztották. A jobboldali, kék színjelzéssel ellátott mezőben alul jobbra úszó hal látható, amely fölött a mező felső sarkában hatágú csillag lebeg. A bal mező felső, jobb sarkában növekvő hold, bal részében pedig a választóvonalból kinövő búzakalász látható. A címerpajzsot - amelyet jobbra fordított, koronával ékesített nyílt sisak díszít — sisaktakarók övezik. Aközség 1900-ban új pecsétnyomót készíttetett, amelynek címerképe elrontott alakban az 1792-est alkalmazza. A címerpajzs itt ugyanis csak egy mezőből áll, amelynek bal felső sarkában hold és csillag, jobb alsó sarkában pedig búzakalász és hal látható. A századfordulón a címerek törzskönyvezését is végző Országos Községi Törzskönyvi Bizottság az 1792-es változatot fogadta el. Ennek értelmében Esztár címerét a következőképpen határozták meg. A jobbharántosan vágott pajzs mezeje kékkel, a benne látható csillag arannyal, a hal pedig ezüsttel színezett, a bal mező vörös színű, a benne lévő hold ezüst, a búzakalász pedig arany. A sisaktakarók jobbról vörös-arany, balról pedig kék-ezüst színűek voltak. 54