Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Bojt Régi településünk. Első írásos előfordulása 1208-ból való, s 1214-ből és 1221-ből idevaló poroszlót is említenek. 1329-ben vámja is van, papja pedig 1332ben három garas pápai tizedet fizetett, tehát egyházas magyar lakosságú település. A török hódoltság előtt, 1552-ben tizenhárom jobbágytelekkel írták össze, s ekkor vármegyei köznemesek birtoka. Bár a lakosság a jelek szerint a 17. század folyamán nagy kicserélődésen ment keresztül, az biztos, hogy a magyarság számára a nagy vérveszteséget hozó 17. századot lakottan vészelte át. Várad eleste után (1660) a töröknek dézsmát és huszonöt forintot fizettek. A török kiűzése után (1692) nyolc családdal írták össze, de itt húzódott meg Köröszegapáti menekült jobbágynépessége is. Lakossága református vallásra tért. A 19. század derekán is vármegyei köznemesi családok tulajdona. Címerképe előttünk legkorábbról az 1769 októberében kiállított, s az úrbéri felmérésekhez készült, ún. úrbéri ki- Bojt címere lene kérdőpontra adott válaszból ismeretes. Ennek körirata a következő: BOITT PECSET 1670 (?). Bár az évszám olvasata bizonytalan, maga a pecsétnyomó egészen bizonyosan a 17. század második felében készült. A köriraton belüli címerkép pedig egy heraldikailag bal oldalon álló ekevasat, s egy heraldikailag jobbra álló csoroszlyát ábrázol. Egy, a község által 1879-ben kiállított díjlevelen viszont már más pecsétnyomó lenyomata szerepel. Köriratának olvasata így hangzik: BOJT HELYSÉG PECSÉTJE. Valószínűen a 19. század derekán készülhetett, acímerkép viszont változatlan, tehát heraldikailag jobbra csoroszlyát, balra pedig ekevasat ábrázol. A címerkép tehát jól jelzi a falu paraszi-jobbágyi mivoltát, hiszen a falusi pecsétek címerképei bővelkednek a mindennapi életből vett jelképekkel, esetleg a táj jellegzetességeivel, s a lakosság foglalkozására utaló motívumokkal. Igen kedvelt jelkép volt az ekevas, amely az ország legkülönbözőbb területein bukkan fel, s az átlagosnál is nagyobb arányban szerepel a török hódoltság határterületein. E korban a parasztság önvédelmi szervezetének, a parasztvármegyéknek egyes kiadványain is találkozunk vele, s ezért egyes kutatók gondoltak arra, hogy ez a jelkép a parasztvármegye megkülönböztető jegye lehetett, bár a mai kutatás ezt az összefüggést megkérdőjelezi. Az ekevasas, csoroszlyás címerek nagy száma azonban kétségtelenül bizonyítja, hogy az ekének ezek a legfontosabb vas alkotórészei a parasztság gondolatvilágában kiemelkedő helyet foglaltak el. A fentiek alapján Bojt község címerét a következőképpen adhatjuk meg. Kék alapú címerpajzsban heraldikailag jobbra álló ezüst csoroszlya, s balra álló ezüst ekevas. 51