Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Biharnagybajom A középkorban három vármegye kiszögellésénél fekvő község több vármegyéhez is tartozott. 1215-ben bukkan elő, amikor bajomi nemesek perben álltak bihari vámépekkel és rábéi nemesekkel. 1342-ben Békés megyéhez számítják és a Sártványvecse nemzetség birtoka. Időnként mondották Szabolcs megyéhez tartozónak is. 1552-ben 35 jobbágytelekkel Bajomy Ferenc birtoka. A török hódoltság korában végvár és uradalmi központ, birtokosa egy időben Nagy András hajdúgenerális. A török kiűzésekor is lakott hely, lakosai csaknem kivétel nélkül nemeseknek mondották magukat, akik részint kuriálisok, részint armalisták. A 18. században az Esterházy család tulajdonába került, de a 19. század derekán is nagyszámban éltek itt kuriális nemesek. Egykori, kiváltságosnak mondható helyzetét tükrözi a község címere és egykori pecsétnyomója is. Legrégibb pecsétjének lenyomatát egy 1692-ben kelt iraton találhatjuk. Ennek címerképe a következő: Pajzsba foglalt, heraldikailag jobbra néző, lebegő sas. A sisaktakarókkal övezett s heraldikailag jobbra fordított sisak a pajzson nyugszik, amelynek sisakkoronájából heraldikailag jobbra forduló, ágaskodó szarvas emelkedik ki. , . , A 17. században a községnek tehát szaBiharnagybaiom címere ,,, , , _ ° . ^ J bályszeruen megszerkesztett, nemesi kiváltságokra utaló címere volt. Ugyanezt találhatjuk — kisebb változtatással — Bajom 18. századi pecsétnyomójának címerképeként is. Ennek lenyomata előttünk egy 1764. évi iratról ismert. Itt a sisak szembefordult helyzetben látható, amely nem vált a kompozíció előnyére. Ezt a pecsétnyomót használták egyébként a község 1770-ben kelt urbáriumán is. Biharnagybajom 1817-ben új, címerképes pecsétnyomót készíttetett, méghozzá olyant, amelynek tulajdonképpeni két nyomólapja volt. A fogó felső lapjára vésettnek körirata a következő: BAJON VÁROSSÁ. Ezen belül címerül itt heraldikailag jobbra néző, kiterjesztett szárnyú, lebegő sast használtak. A tulajdonképpeni nyomólapon a körirat: N: BAIOM VAROSA PETSETIE 1817. Futólag említjük csak meg, hogy ehhez hasonló, két nyomólapos pecsétnyomót a közelben Téglás esetében ismerünk. Még ugyanebben az évben készült egy másik pecsétnyomó is szintén 1817-es évszámmal és N: BAJOM VAROSA PETSETIE körirattal. Ez valamivel kisebb az előzőnél, s a címerképe pedig megegyezik az 1764-es iraton találhatóval, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbin a pajzs alját pázsit foglalja el. A fentiek alapján az 1898. évi törvény alapján felállított Országos Községi Törzskönyvi Bizottság, amelynek feladata többek között a címerek szakszerű leírása és jóváhagyása is volt, Biharnagybajom címerét a következőképpen állapította meg 1914-ben. Ezüst címerpajzsban vörös csőrű és karmú, heraldikailag jobbra néző, lebegő, fekete stilizált sas. A pajzs alsó harmadát zöld pázsit foglalja el. A pajzson nyugvó sisak a heraldika szabályainak megfelelően jobbra fordított helyzetben ábrázolandó. A sisakon korona foglal helyet, amelyből kiemelkedik egy heraldikailag jobbra forduló, természetes színekkel ábrázolt szarvas. A sisaktakarók pedig mindkét oldalon fekete és ezüst színűek. 48