Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Beregböszörmény A Sebes-Körös mentén fekvő sárréti település régen két falu. Berek és Böszörmény volt, s csak később olvadt egybe. Böszörményt — neve után ítélve — a honfoglalás után böszörmények, azaz mohamedán vallású, valószínűen török etnikumú népesség alapíthatta. írásos forrásainkban 1291/4-ben bukkan fel, de szerepel a pápai tizedjegyzékben is (1332—37). Papjaekkor jelentős összeggel (28 garas) adózik, amely jelentős településre utal. A körösszegi vár tartozéka volt és a Csákyak birtoka. Az 1552-es öszszeíráskor Berek tizenegy, Böszörmény pedig negyvenegy portával szerepel, s mindkét falu a Csákyak birtoka. A rendkívül sok pusztulást hozó 17. századot lakottan vészelte át, s kimutatható a 16. század végi lakosság továbbélése is, noha a népességjelentős részének kicserélődésével is számulnunk kell. A mezővárost az 1692-es összeírás alkalmával nemes városnak mondják, de arról nem tudunk, hogy kiváltságait hogyan szerezte. Mindenesetre az 1715-ös összeírás egyértelműen jobbágy helynek tudja, s még a 19. század derekán is a Csákyak birtokában van. A földesúr tehát nem változott. Legrégibb címeres pecsétnyomóját 1692-ből ismerjük, amelynek lenyomata az úrbéri felméréshez készült úgynevezett úrbéri kilenc kérdőpontra adott válaszon maradt ránk, de ezt egyházi díjlevelek hitelesítésére is használták. A pecsétnyomó körirata a következő: SIGILLUM * OPPIDI * BEREG BÖSZÖRMÉNY. Azaz Beregböszörmény város pecsétje. A köriraton belül címerpajzsba foglalva öt, egymás szárait keresztező vízinövény levele látható, pajzsba foglalva. A pajzs felett az 1692-es évszám olvasható. A lenyomatból kiderül, hogy a település 1692-re kétségtelenül és visszavonhatatlanul összeolvadt, tehát az egykori Berekből és Böszörményből Beregböszörmény lett, illetve az, hogy a település magát mezővárosnak tudta és nevezte. A címerkép motívuma pedig egyértelműen az úgynevezett „beszélő" címerek közé sorolandó, hiszen a vízinövény megjelenítése egyértelmű utalás a mocsaras, vízinövényekben gazdag, árvizektől gyakran elöntött berek jelentésű szavunkra, s ily módon a címerkép mintegy megmagyarázza a falu nevének jelentését. Beregböszörmény címere 45