Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Tépe A község első írásos említése a 13. század elejéről (1222) való. Egyházas község, földesura a 16. században a váradi nagyprépost. Báthory Gábor 1613-ban hagyta jóvá és erősítette meg az itt lakó hajdúk birtokvásárlását. Nyilván már korábban is itt lakhattak! Nevezetesen Kovács Péter és tiszttársai, valamint az alattuk szolgáló mezei katonák nyolcszáz forint lefizetése mellett Tépe földesúri birtokába jutottak. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ez nem a telepítés éve, csupán a birtokvásárlásé. Az viszont igaz, hogy Kovács Péter a vásárlás pillanatában Hosszúpályiban lakott, korábban pedig Hadházon. A tépei hajdúk birtokbaiktatását 1617. május 20án Bethlen Gábor fejedelem rendelte el, s azt a váradi káptalannak tette kötelességévé. Tekintettel arra, hogy a fenti oklevelek tulaj- y v^y —J ^J donképpen adásvételi ügyletet V ^ —y tartalmaznak, nem kerül sor címe- ~~ radományozásra sem. Ennek ellenére a tépei hajdúk épp úgy használtak címert, mint a többi hajdú- Tépe címere település. Ezt egy 1627-ben készült pecsétnyomó alapján ismerjük. E szerint a címerpajzsban, annak heraldikai bal oldalán kivont, egyenes kardra tűzött török fejet tartó páncélos jobb kar látható, a heraldikai jobb oldalon pedig egy befelé néző, fecskefarkas (gonfalon típusú) hadi lobogó látható. Megjegyezzük, hogy a zászló motívuma több hajdúváros címerében felbukkan, így például Szoboszlóéban vagy Dorogéban. A pajzs felett a sisakdísz helyén ötágú korona látható. Tépe hajdújoga — gyakorlatilag legalábbis — Várad török kézre kerülte után (1660) — megszűnt, a felszabadító háborúk után pedig a császári udvar korábbi jogait nem volt hajlandó elismerni. így ismét a korábbi földesúr, a váradi nagyprépost földesúri birtoka lett. A jobbággyá lett lakosság azonban korábbi jogait számontartotta, hiszen változatlanul használta a hajdúkiváltságait kifejező pecsétnyomóját. Az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság a települések címereinek számbavételekor Tépe címerét 1911-ben a következőképpen határozta meg. A vörös színű címerpajzsban az 1627-es pecsétnyomó címerképét kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a fecskefarkas hadilobogó nemzetiszínű zászló legyen. Mellesleg megjegyezve ezt a megoldást más esetekben is alkalmazták, így lett például Hajdúdorog címerében az ugyancsak fecske farkas lobogó helyett nemzetiszín zászló. Előírták azt is — mivel sisaktakaró sisak nélkül nem alkalmazható —, hogy a pajzsra korona helyett koronás sisakot kell helyezni. A sisaktakaró színét pedig jobb oldalról kék-ezüst, balról pedig vörös-ezüst színben határozták meg. Tépe címerét az ábránkon alkalmazott színjelzéssel javasoljuk használatba venni. 37