Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Bagamér Első írásos említése 1292-ből va­ló. A középkorban egyházas ma­gyarközség. 1552-ben 64 telekből állott és a nagyváradi káptalan bir­toka volt. 1611.jan. W-énBáthory Gábor erdélyi fejedelem a hava­salföldi Tergovistyén kelt okleve­lében Fekete Jánosnak, illetve test­vérének, Kaza Perechi-i Fekete Istvánnak, valamint Portsaimi Se­res Ferencnek, Bagaméri Kun Andrásnak, Tuuri Szabó István­nak és Domahidi Márton hadna­gyoknak, illetve még tíz, név sze­rint említett hajdútisztnek és az alattuk szolgáló, mintegy ezer haj­dúvitéznek adományozta. Báthory Gábor indoklásként említette, hogy a nevezettek „nyomban feje­delemségünk kezdetén és küszö­bén, majd pedig bármely alkalom­mal és a haza üdvéért indított és vállalt hadjáratban, valamint Er- ' — . ^ „ —•— délyországunknak is nevük kiváló dicsőségével tanúsítottak és tet­tek", s ezért őket „Erdélyország és a bagaméri pecsétnyomó alapján készült címerkép Magyarország hozzácsatolt ré­szei" valódi nemeseinek sorába emeli. Érdekessége az oklevélnek, hogy e szerint a nevezett hajdúvi­tézek már az adományozás pillanatában Bagamérban laktak, s egyesek közülük már eddig is nemesek voltak. A bagaméri hajdúvitézek a fejedelemtől a következő címert nyerték. Kék színű címerpajzsban - amelynek alsó részében fekvő oroszlán látható - egy teljesen vasbi öltözött vitéz áll, jobb kezében vállára tett karddal, bal kezében pedig arany koronával. Az oklevél ezt királyi koronának mondja, de nyilvánvalóan rangjelző koronával állunk szemben, amely a hajdúk nemességét jelzi. A pajzs fölött nyílt katonai sisak van, amelyet drágakövekkel és gyöngyökkel díszített korona takar. Érdekességként említjük, hogy a pántos (nyílt) sisak ábrázolása a magyar címereken ekkortájt kezd elterjedni. Sisakdíszként viszont nem a pajzs ábrázolása vagy annak egy részlete ismétlődik meg, mint általában szokásos, hanem egy kiterjesztett szárnyú, nyelvét kiöltő griffmadár. A sisak csúcsáról pedig sisakta­karóként különböző színű szalagok és pántok folynak alá, ahogyan a „festő tanult keze és művészete által világosan kifejezve és lefestve láthatók". Az adomány az említett hajdúkatonák mindkét nembeli összes örököseinek szólt, Bagamér összes tartozékaival, szántóföldeivel, művelt és műveletlen területeivel, rétéi vei, legelőivel, mezőivel, kaszá­lóival, erdőivel, berkeivel, szőlőskertekkel és szőlőshegyekkel, vizekkel, folyókkal és halastavakkal, halászóhelyekkel, malmokkal és azok helyeivel és általában minden haszonvételével. Ezt az oklevelet 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom