Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)
Hajdúdorog A jelek szerint honfoglaláskori megülésű, a már korai írásos forrásainkban felbukkanó település szerepel Bocskai István korponai adomány lev elében, mint a hajdúvitézeknek adományozott helyek egyike. Dorog ekkor a tokaji váruradalom része, s úgy tűnik, a hajdúk idetelepülése bonyolultabb volt, mint a többi hajdúváros esetében, s erre véglegesen csak a harmadik hajdúfelkelés után került sor ( 1631 ). A lakosság vallási jellege—előbb görögkeleti, majd görögkatolikus — következtetést enged az ide települtek etnikai eredetére is. Mindez a hajdúváros címerében is tükröződik, amelynek legkorábbi változatait pecsétnyomókról ismerjük. A legkorábbi, évszám nélküli, de 17. századi már kiérlelt, lényegében a későbbiekben is használt címerképet jeleníti meg. Pajzsban foglalva középen páncélos jobb kar látható, amely magyar típusú szablyát tart, levágott török fejjel a végén, alatta domborulat, amelyet a későbbi címerképek sündisznónak értelmeznek. A levágott török fej vonalában heraldikailag jobbra ^ csillag, balra pedig növekvő fél- ¥ I .... t. íj i'i. ' 1 t. * Haidudorogcímere hold lathato, amely emberarcúnak van ábrázolva. A pajzs felett sisak, sisaktakaró és rangjelző korona, amelyből középen kettős kereszt, két oldalt pedig fecskefarkas (gonfalon típusú) hadilobogó emelkedik ki. A katonai erényekre utaló jelképek egyértelműek, a sün ábrázolása a védekezés szimbóluma. A hajdúvárosok címerei közt egyedülálló a kettős kereszt megjelenítése, amely a lakosság vallására utal (görögkeleti, majd görög katolikus), s a gyakorlatilag színtiszta református hajdúság közt kivételnek számított. A következő, általunk ismert pecsétnyomó 1749-ből való, s címerképe gyakorlatilag változatlan. A domborulat itt már egyértelműen sündisznó, a fecskefarkas hadüobogók pedig kék színjelzésűek. Körirata: SIGILLUM PRIV: OPPI: HAJ: DOROGH ANO 1764. Azaz: A kiváltságos hajdúváros Dorog pecsétje. 1764. Az első magyar nyelvű pecsétnyomó 1848-ból származik, s címerképe ugyanaz, egyeden módosulással. A pajzs boglárhelyén megjelent egy díszítő elem, rozetta. A zászlóról a színjelzés itt hiányzik, s talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a 19. század vége fele s a 20. században a kettős kereszt mellett lévő két zászlót nemzeti színű zászlónak ábrázolják, amely ugyan tiszteletre méltó nemzeti érzésről tesz bizonyságot, de tévedés. A fentiek alapján Hajdúdorog címerének általunk javasolt változatát az alábbi ábránkon láthatjuk. 19
