Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Jelentés dr. Vargha Gyulának, az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság elnökének a központi (nagyváradi) járás területén lévő községi címerekről Biharvármegye székelyhídi járása hét községének czimerügyében 1911. május 8-án 5915/eln. szám alatt kelt megkeresésére — a közlemények visszazárása mellett — a következőkről van szerencsém a tekintetes Elnökséget értesíteni: 1. Bihar diószeg (Ér—Diószeg) község legrégibb pecsétje annak két 1690. évi kiadványára (Vár. és Közs. Ir.) van nyomva. E pecséten „Sigilvm * Opidi * Diozög * 1608 *" köriraton belül czimerül: vízszintesen fekvő, a két végén (heraldikailag) jobbharántosan levágott vastagabb ágból, két levél között fölfelé, egyenesen kinövő galyat látunk, melynek végén két dió van, a község nevére való czélzással. Hasonló czimert látunk a községnek egy szintén 1690. évi kiadványára (Vár. és Közs. Ir.) nyomott, „Diószeg Varasa Peczeti 169l"köriratu pecsétjén, csakhogy ezen a levágott faág göngyöleg formájúnak van ábrázolva, a galy végén pedig már három dió látható. Bár más pecsétnyomónak lenyomata, ezzel mégis teljesen azonos czimert és köriratot mutat a községnek egy 1755. évi kiadványára (Kancz.; Litt. Cons, (nemesi) 1765:313.) nyomott pecsét. A most emiitett pecsétek egyikének leírása, bár hibásan, a Századokban (1873. évf. 142. lap) is közöltetett. A község 1770. évi urbáriumán (Httó; Tab. Urb.), 1788. évi iskolai szerződésén (Httó; 1788. Sehol. Nat. fons. 44. pos. 4.) látható, valamint a gyűjteményünkben őrzött pecsétlenyomatok mind ugyanazon pecsétnyomóról vétettek. Az e pecsétnyomón (melynek körirata ugyanaz, mint az előbbié) ábrázolt czimer csak abban tér el a fent leirt czimertől, hogy ezen a három diót tartó galyra apró levélkék alkalmaztattak. Ugyanezt a czimert látjuk a most beküldött nedves bélyegzőlenyomatokon is. Az uj pecsétre tehát a szokásos, ezüst czimerpajzsba foglalva a vízszintesen fekvő, két végén ( heraldikailag) jobbharántosan levágott faágból, két zöld levél között kinövő diófa-galy ábrázolandó, melynek végén három zöld dió van. 2. Csokaly község most beküldött, legrégibb pecsétjének egy példányát gyűjteményünkbe osztottam. A pecsét „Csokali Pecshét 1726" köriraton belül czimerül: (heraldikailag) jobbra fordított ekevasat, ettől (heraldikailag) balra pedig alul összekötött búzakalászokat mutat. E kettő között a mező felsőrészében hegyével lefelé és élével (heraldikailag) balra fordított csoroszlya lebeg, melytől jobbra és balra egy-egy stilizált rózsa látható. A gyűjteményünkben őrzött pecsétlenyomat „Sigi... Csokaly (17)98" köriraton belül csekély eltéréssel ugyanazt a czimert mutatja. A csoroszlya ugyanis ezen a pecséten élével (heraldikailag) jobbra van fordítva. Az uj pecséten tehát a szokásos kék pajzsba foglalva a beküldött 1798. évi pecsét czimere alkalmazandó. Az ekevas és csoroszlya ezüstnek, a búzakalászok aranynak, a csoroszlyától (heraldikailag) jobbfelöl látható stitizált rózsa vörösszinünek a balfelöli pedig ezüstnek ábrázolandó. 3. Erköbölkut (Köbölkút) legrégibb pecsétje annak 1690. évi kiadványára (Vár. és Közs. Ir.) van nyomva. A pecséten, melynek körirata nincsen, czimerül igen kezdetleges ábrázolásban kivont, egyenes kardra tűzött török fejet tartó jobb kart látunk. A gyűjteményünkben őrzött pecsét ettől eltérőleg „Kobolkvti Pecset 1716" köriraton belül czimerül már élével (heraldikailag) jobbra fordított bárdot mutat, melyet alul félkörben két zöldelő ág övez. Gyarló rajzban ugyancsak bárdot látunk a községnek jelenleg használt nedves bélyegzőjén is, csakhogy a bárd élével (heraldikailag) balra van fordítva. Az uj pecséten az 1716. évi pecsét alapján a szokásos vörös czimerpajzsba foglalva, élével (heraldikailag) jobbra forditott ezüst bárd alkalmazandó, melyet alul félkörben két zöldelő ág övez. 4. Jankafalva község két 1690. évi kiadványának (Vár. és Közs. Ir.) egyikére pecsétül valami pityke van nyomva, másikának pecsétje pedig teljesen elmosódott. A gyűjteményünkben őrzött, „A Jankafalvi Puszta Pecsétje 1850" feliratú pecsét czimerül: fölül nyitott koszorút mutat, melynek alsó részét búzakalászok, felső részét pedig fürtös és leveles szőllőindák alkotják. A községnek jelenleg használt nedves bélyegzője is e pecsét alapján készült. A községnek uj bélyegzőjén tehát a szokásos ezüst pajzsba foglalva a fent leirt koszorú alkalmazandó. 6. Székely/zí<íközségnek legrégibb pecsétjét annak 1761. évi kiadványán (Kancz; Litt. Cons, nemesi 1763:246.) találjuk. A pecsét, melyen az 1752 (vagy 32?) évszám olvasható, „Sigillum 0(ppi)di 109