Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Jelentés dr. Vargha Gyulának, az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság elnökének a központi (nagyváradi) járás területén lévő községi címerekről Biharvármegye érmihályfalvi járása 3 községének czimer-ügyében 1911. május 8-án 5915/eln. szám alatt kelt átiratára—a közlemények visszazárása mellett — a kővetkezőkről van szerencsém értesíteni Méltóságodat. 1. Eradony község legrégibb pecséteit annak 1690. évi elismervényein (Vár. és Közs. Ir.) találjuk. E pecsétek azonban nem czimert, hanem csak közelebbről körül nem irható czifraságokat mutatnak. A községnek 1770. évi urbáriumára (Httó; Urb. Tab.) nyomott pecséten „Eradon Petsetie" köriraton belül czimerül valami növény, valószninüleg búzakalász van ábrázolva. A „Sigillvm EradonX (igy!) 1825" köriratú, keresztvonásokkal megsemmisített pecsétnyomó lenyomata, mely gyűjteményünkben őriztetik, czimerül: búzakalászt és szőllőfürtöt tartó bal kart mutat, melyet alul két keresztbe tett pálmaág övez. Az 1849. évszámmal ellátott s szintén gyűjteményünkben őrzött pecsét „Éradony Helysége Pecsétje" köriraton belül czimerül: jobbról alacsony földhányásból kinövő három fürtös szőlőtőt, balról pedig földből kinövő három búzakalászt mutat. Hasonló czimert látunk a községnek jelenleg használt bélyegzőjén is, mely szintén az 1849. évszámmal van ellátva. Az új pecséten tehát a fent leírt, 1849. évi czimer kék pajzsba foglalva alkalmazandó. 2. Ersemjén község legrégibb, a községnek 1690. évi elismervényeire (Vár. és Közs. Ir.) nyomott pecsétein nem czimer van, hanem valami kereszt-alakú czifraság. Az 1770. évi urbáriumra (Httó; Urb. Tab.) nyomott pecséten kettős körirat van. A külső: „Ersemjeni P(ec)set 1703.", a belső pedig, mely csak-részben olvasható; „Macsi Olagyö." E belső köriraton belül czimerül: hegyével fölfelé és élével (heraldikailag) balra fordított ekevasat látunk, melytől jobbra búzakalász lebeg. Ugyanezt a czimert, csakhogy szebb kivitelben, mutatja az ,.Ersemjeni Helyseg Petseti 1773" körirattal ellátott pecsét is, mely gyűjteményünkben őriztetik. A község által most beküldött bélyegzőlenyomatok hasonló czimert mutatnak, csakhogy ezen a búzakalász már inkább három ágú villára hasonlít. Az új pecséten tehát az 1773. évi pecsét czimerképe alkalmazandó vörös színű czimerpajzsba foglalva. 3. Piskolt község legrégibb pecsétei, melyek annak 1690. évi elismervényeire (Vár. és Közs. Ir.) vannak nyomva, teljesen elmosódottak. Az 1770. évi urbáriumra (Httó; Urb. Tab.) nyomott pecsét, melynek egy példánya gyűjteményünkben is őriztetik, „Sigillum Civit. Piskolt" köriraton belül czimerül: zöld pázsiton álló, jobbra forduló húsvéti bárányt mutat, mely jobb előlábával két csikba szabott zászlót tart. Ugyanezen pecsétet, melynek egy példánya gyűjteményben őriztetik, a községnek 1847. évi iskolai szerződésén (Httó; 1848. Közokt. elemi fons 17. pos. 45.) is találjuk. Ugyancsak zászlót tartó húsvéti bárányt látunk a „Piskolt Mezovaros Pecsetje" körirattal ellátott s gyűjteményünkben őrzött pecséten, valamint a község által beküldött bélyegzőlenyomatokon is. Az új pecséten tehát a leirt czimer kék czimerpajzsba foglalva alkalmazandó, csakhogy a bárány, mivel a Krisztust jelképezi, feje körül glóriával ábrázolandó, a zászló pedig vörös színnel jelölendő. Mindhárom czimerügy a községekkel közlendő s a válaszok beérkezte után a Belügyministerium elé terjeszthető. Budapest, 1913. május 14-én dr. Csánki orsz. főlevéltárnok, min. osztálytanácsos. 101