Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Szabolcs megye A középkori Szabolcs vármegye - amely államalapításkori előz­ményekre megy vissza - magá­ban foglalta teljes egészében a ké­sőbbi Hajdúkerületet, s az 1876­ban megszervezem Hajdú várme­gye pedig újabb szabolcsi közsé­gekkel, tulajdonképpen egy teljes j árással ( a nádudv ari j árás ) gyara­podott. Sőt, a 16. századbari, de olykor máskor ide számítottak bi­zonyos bihari területeket is. A szomszédos vármegye története nélkül tehát nem érthető meg mai megyénk története sem, s ez indo­kolja azt, hogy címeréről itt meg­emlékezzünk. Szabolcs várme­gye címere egyszerre utal a föld termékenységére, s a megyének nevet adó honfoglaló Szabolcs vezér által is hangsúlyozott kato­nai vitézségre, a vármegyei ne­messég katonai szerepére. A cí­mer egyszerre vágott és hasított, tehát negyedelt pajzsú, a csücs­kös talpú pajzs így egyszerre négy elemet jelenít meg. A heral­dikailag jobb felső negyedben zöld színű mezőből kinövő, kék mezőben álló arany színű búza­kalászt mutat, amely egyértelmű utalás a föld termékenységére, mezőgazdasági jelentőségére. Alatta, tehát a heraldikailag jobb alsó negyedben barna színű fa (törzs) látható, amely a megye er­dős-ligetes táiaira utal, s valószí- oui „ .? ... J , , * „ Szabolcs megye címere nuenosszefuggesben all a varme­gye szinonimájaként élő Nyír(ség) elnevezéssel. A heraldikailag bal felső, ezüst színű mezőben, függőlegesen elhelyezett, fejével felfele álló hal látható, amely a halakban mesésen gazdag folyóvizekre, elsősorban a Tiszára utal, míg a heraldikailag bal alsó s kék színű mezőben íj, s kilövésre megfeszített nyílvessző látható. Ez az elem utal akatonai vitézségre, az íj és a nyíl visszautalva Szabolcs vezér dicsőségére, a szabolcsi földvár egykori katonai népelemeire, s áttételesen a vármegyei nemesség katonai szerepére, áldozat­vállalására. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom