Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)

Tartalom

BEVEZETÉS ÉDESANYÁNK EMLÉKÉNEK Az egyik legrégibb, patinás hajdútelepülésről, Nánás városából szomorú hír röppent szárnyra 1838. február 23-án, amely a világ négy tája felé terjedve először a Hajdúkerület városait érte el, hogy az aztán az ország többi törvényhatóságában is köztudomású legyen. Nemsokára nyomtatott gyászjelentés adta tudtul, hogy meghalt tekintetes

3 nemes, nemzetes Nánási Oláh Mihály úr, a hajdúvárosok főkapitánya, több nemes vármegyék táblabírája. Élt hetvennyolc évet! A kor szokása szerint készült nagyméretű, színes gyászjelentést a család címere díszítette

1, s a hozzátartozók fájdalmában nemcsak a város, nemcsak a Hajdúkerület közönsége osztozott, hanem a tágabb régió is. Az elhunytat ugyanis hivatali kötelmein túlmenően családi kapcsolatok is fűzték több vármegye nemesi társadalmához, így például mindenekelőtt Zemplénhez — ahonnan felesége származott —, s Szabolcshoz, ahonnan fia választott magának feleséget. Hosszú hivatali működése és gyakori országgyűlési szereplése miatt pedig számtalan barátra, ismerősre tett szert elsősorban a politizáló köznemesség soraiból, de a főrendek közül is. Olyan ember volt, aki a baráti kapcsolatok ápolását hivatali kötelességének is tekintette, hiszen nagyon jól tudta, hogy a hajdúvárosok érdekeinek érvényesítéséhez ez nagyon is szükséges. Sokan ismerték tehát! A gyászhír azonban a Hajdúkerület közönségét nem érhette váratlanul. A főkapitány ugyanis már hosszabb ideje betegeskedett, s a folyó ügyeket ezért már 1835 óta helyettese, majd pedig hivatalbeli utóda, a Hadházról származó Pély Nagy Gábor alkapitány intézte, aki már szintén évtizedek óta állt a kerületi vezetés első vonalában, s aki 1849 nyarán bekövetkezett haláláig tölti majd be a hajdúvárosok első tisztségviselőjének szerepkörét.

2 Nánási Oláh Mihály betegségének súlyosságára utal, hogy a nála lévő, s a Hajdúkerületre vonatkozó hivatalos iratokat már életében átadta helyettesének. E lépés a patriarchális vonásokkal átszőtt kerületi közigazgatás történetében rendhagyónak számított! Bár betegsége nem tette lehetővé, hogy a közügyekben aktív szerepet vállaljon, a társadalmi élet eseményeit élénken figyelte. Halála előtt 1 Egy eredeti példánya a Hajdúsági Múzeum Történeti Adattárában 1165. sz. alatt található 2 1849 júliusában az orosz hadsereg által behurcolt kolerajárványban hunyt el. Vö. Sillye Gábor: Hajdú megye történeti viszonyai. Hajdú megye leírása (szerk. Varga Geiza), Debrecen, 1882. 91. 7