Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
a földosztások az 1780-as években, a proportiót (arányosítást) hogyan állapították meg, mennyi volt a telkek száma és milyen alapon állapították meg, illetve hogyan végezték a földmérői munkát. 25 8 A Nánási Oláh Mihály elnökletével ülésező közgyűlés úgy határozott, hogy mivel ez a tárgy az egyes városok birtokosait a legközvetlenebbül érinti, a válaszadás előtt a királyi biztos kérdéseit feltétlenül közleni kell azokkal, s felelet csak a kapott válaszok alapján adható. A királyi biztos ugyancsak érdeklődött a kerületi és a városi tisztviselők választásának a rendjéről, illetve az adózás mikéntjéről. Ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy adóalapként a lakosok minden javait felveszik-e, illetve felvesznek-e mindenkit az adókötelesek közé. 25 9 E rendkívül kényes kérdéssel kapcsolatban a közgyűlés ugyancsak halogató jellegű határozatot hozott. Szükségesnek tartotta ugyanis a válaszadás előtt a levéltár átkutatását, amellyel a jegyzői hivatalt bízták meg, illetve a rendes táblabírákat, valamint a városok hadnagyait. A megszabott — egyébként szűkös — határidő pedig hamarosan lejárt, s a válasz júniusban sem készült el. Ennek okaként azt adták elő, hogy maga a tárgy oly nagy fontosságú, hogy az feltétlenül szükségessé teszi valamennyi kerületi tisztviselő jelenlétét, s ugyanez mondható el a városokról is 26 0 1821 nyarán — június 20-án — sem Nánási Oláh Mihály, sem pedig az ekkor már vicekapitány Pély Nagy Gábor nem vett részt a kerületi közgyűlésen, s annak elnöki tisztét Csiszár András „surrogatus" (kijelölt) kapitány látta el. 26 1 A megbízást nyilván Nánási Oláh Mihálytól kapta. Pontos okát nem tudjuk annak, amiért a fő- és az alkapitány távol volt, csak joggal sejthetjük, hogy fontos célból útrakelhettek, végigjárták, kérelmezték a kormányhivatalokat, sőt kihallgatást nyertek az uralkodótól, I. Ferenctől is. Az utazás maga tény, erről a Hajdúkerület jegyzőkönyve értesít bennünket ez év augusztus huszonharmadikán. Ekkor mutatta be ugyanis Nánási Oláh Mihály és Pély Nagy Gábor a jelentést arról a hivatalos útról, amelyen mint a hajdúvárosok megbízott követei vettek részt. Felkeresték az országos hivatalokat, sőt „Eő Cs. Kir. Felségét is", abból a célból, hogy tájékoztatást adjanak a hajdúvárosok régi és mostani berendezkedéséről, a lakosok jogairól és „Szabadságai felől", s kérték, hogy „ezen Kerületet a Századoktól fogva fenn álló Jussaiban" továbbra is tartsák meg, sőt abban még inkább megerősíteni törekedjenek. Ezért a közgyűlés a küldöttségnek „ezen Kerület eránt számtalan ízben kimutatottt.. . buzgó Hazafiságok"-ért hálás köszönetet mondott, s a jelentést a királyhoz beadott „Esedező Levéllel" együtt a legfontosabb, legféltettebb kiváltságleveleket tartalmazó „Privilegiális Ládába" tétették. 26 2 Valószínűen ez az út szolgáltatott alkalmat arra, hogy Pesten megrendeljék Trattnernál az Origó et Status ... c. emlékirat kinyomtatását, 258 H.-B. M. L. IV. A. 502. a. 1821. márc. 14. 406. 342. 259 Uo. 260 Uo. 1821. jún. 30. 428. 407. 261 Vö. az 1821. jún. 20-án tartott hajdúkerületi közgyűlés jegyzőkönyvével. 262 Uo. 1821. 475. 576. Jelentésüknek a közgyűlési iratok között az F. 4. No. 51. 1821. sz. alatt kellene lenni, de sajnos ma már nincs ott. Helyén csak egy feudális kori őrjegy található. 71
