Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
sodikán, Austerlitznél ragyogó győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz hadsereg ellen. I. Ferenc kénytelen volt békét kérni. Az 1807. április ötödikére összehívott budai országgyűlésnek is egyetlen lényeges feladata volt, nevezetesen 12 000 újonc megajánlása. A Hajdúkerület országgyűlési képviselői Nánási Oláh Mihály vicekapitány és Györffy József nótárius voltak. 20 1 A rangidős szerepkörét ezúttal Nánási Oláh Mihály töltötte be. A hajdúvárosok követi utasítása az adott helyzetben semmi különöset nem tartalmazhatott, s megelégedett annak kinyilvánításával, hogy tegyenek meg mindent „ezen Nemes Hajdú Kerület megmaradására és ez legyen legszentebb kötelességük . . .". Napidíjként kilenc-kilenc rénes forintot szavaztak meg számukra, s melléjük íródeákokat is adtak, Csohány Lászlót, Csiszár Gábort és Kovács Sándort. Ezt követően válnak rendszeressé a Hajdúkerület részéről is a követek mellé az írnokok állítása, amely gyakorlat ugyan a követek munkájának megkönnyítésére alakult ki, de azt hamarosan úgy tekintették, mint az íródeákok tanuló iskoláját, ahol tudást, tapasztalatot lehet szerezni, s így a jogi diploma megszerzése is lényegesen könyebb. 203 S mindez a Hajdúkerület számára korántsem volt közömbös! Az 1808. augusztus huszonnyolcadikára összehívott országgyűlés ugyanúgy a háborús közhangulat jegyében zajlott le, mint a korábbiak. Ezen a diétán a hajdúvárosok egyik követe ismét a főkapitány, Jablonczay Petes János volt, a másik viszont változatlanul Nánási Oláh Mihály. 20 4 A Hajdúkerület közgyűlése úgy tudta, hogy az országgyűlés egyetlen fontos feladata a királyné megkoronázása lesz, éppen ezért a követi utasításban leszögezték, hogy ha valami váratlan fordulat adná elő magát a királyi biztos és ,,ezen Kerület akarattya nélkül" ne tegyenek semmi lépést. Nánási Oláh Mihály országgyűlési szereplése ekkor azért érdemel különös figyelmet, mert ekkor már nem vicekapitány, hanem egyszerűen táblabíró. 1807-ben ugyanis újraválasztották a Hajdúkerület tisztikarát, amely a főkapitány személyét — tehát Jablonczay Petes Jánost — nem érintette. Ekkor a vicekapitányságra a közgyűlés négy jelöltet állított: Nánási Oláh Mihályt, Györffy Józsefet, Petkó Mihályt és a „betsülletnek okáért" Vad Andrást. A választáson Györffy József győzött, összesen huszonkét szavazatot kapott. Főnótáriusnak Nagy Józsefet választották, míg helyettese az a Pély Gábor lett, akinek karrierje hamarosan gyors ütemben indul meg felfelé. 20 5 201 Uo. 16. 1807. márc. 17. 277. 202 Uo. 203 Íródeákok a hajdúvárosok követei mellett egyébként voltak már az 1790-es országgyűlésen is, de erre az időre a jelölést már úgy tekintik, mint kitüntetést és továbbképzési lehetőséget. Az 1843-as országgyűlésre pl. a két írnoki állást négy részre osztották, azzal az indoklással, hogy így többen képezhetik magukat. 1844-ben Molnár Györgyöt és Csohány Ferencet kifejezetten azért alkalmazták írnoknak, hogy az ügyvédi vizsgán kevesebb költséggel mehessenek keresztül. Vö. Nyakas Miklós: Sillye Gábor i. m. 18. 204 H.-B. M. L. IV. A. 502. a. 17. H.ker. jkv. 17. 1808. júl. 25. 75. 205 Uo. 16. 1807. júl. 25. 76. 54
