Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
lakos Lenthe Bálint nevében. Ebben kérték az adózási tehernek a nemtelen jövevényekre való áthárítását, illetve az idegenből jött tisztségviselőknek, így a főkapitánynak is az eltávolítását. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy Jablonczay Petes János valóban nem volt hajdúleszármazott, de helyettese igen. Egyébként Jablonczay sem tett mást, mint következetesen érvényesítette a telkes lakosok érdekeit. Az ügyet a Helytartótanács kivizsgálta, de a Hajdúkerület vezetésének adott igazat. Ez után a kerületi közgyűlés 1799 augusztusában a beadvány íróit nyilvánosan megbírálta és rendre utasította. Ez a panaszáradat többek között azért is volt veszélyes, mert Szabolcs megyének mintegy alkalmat adott arra, hogy az beleszóljon a hajdúvárosi dolgokba a nemesi jogok állítólagos megsértése miatt. Ezt bizonyítja a Hajdúkerület közgyűlésének 1799. augusztus ötödikén hozott határozata, amelyből kitűnik, hogy az elégedetlenek biztatást, nemesi útleveleket kapnak Szabolcstól. 16 2 A dorogi elégedetlenek — 223 jövevény és telketlen család — 1797ben a város magisztrátusa ellen emelt panaszt a tizenkét évvel ezelőtt történt földosztások miatt, amely ügy megjárta a Helytartótanácsot, a Magyar Királyi Udvari Kancelláriát is. 16 3 1800-ban újabb 242 dorogi család nyújtott be folyamodványt, mintegy megismételve a korábbi panaszokat, s egyben kérték, hogy az ügy kivizsgálására részrehaj la tlan királyi biztost nevezzenek ki. Ugyanez történt 1802-ben, 1803-ban és 1804-ben is. Az ügy azzal végződött, hogy a dorogi elégedetlenek vezetőit 1805-ben a kerület börtönébe zárták. 16 4 Érthető módon ezek a mozgalmak komoly erőpróbák elé állították a Hajdúkerület vezérkarát, így az alkapitányt — Nánási Oláh Mihályt — is. Nem véletlen, hogy 1793-ban ő volt az„ aki kezdeményezte a városokban élő hajdúnemesek különös gondossággal történő összeírását. Még az 1702-es összeírásban szereplők is tartoztak magukat kétségtelen bizonyítékokkal igazolni, s az ősi hajdútelek zavartalan birtoklását kimutatni. Az armálistáknak is be kellett nemeslevelüket mutatni, illetve esetleges nemesedési perüket igazolni. 16 5 Ezenkívül természetesen el kellett látnia a napi rutinfeladatokat is, így részt venni a kerületi közgyűléseken, az ügyeket előkészíteni, 'a döntések meghozatalában véleményt nyilvánítani stb. 161 Sillye-jelentéa i. m. 15—16. 162 Uo. 16. 163 Uo. 164 Uo. A Hajdúkerület pincebörtönét sajnos 1978-ban a feltörő talajvíz miatt betömték. 165 H.-B. M. L. IV. A. 502. a. 1793. 185. 77. Ezt a vizsgálatot végre is hajtották. így pl. Nánáson 1793-ban Nyakas János eskü alatt vallotta, hogy az a két telek, amelyen Nyakas András és Nyakas György laknak, valamint az a szérűskert, amelyet a Nyakasok használnak, „ősi elejükről álló". Megkülönböztették a szerzett, tehát a nem hajdú adományos telket is. így pl. az a kert, amely ekkor öreg Nyakas Jánosné tulajdonában volt, nem ősi jogon volt a családé, hanem azt „az attya szerezte". Komoly tanulságokkal járna, ha a vizsgálat eredményét valamennyi proprietarius család esetében fel lehetne deríteni, s esetleg a telkeket is lokalizálni. Uo. H.-nánás prot. 1793. 51. 29. 45
