Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
A Hajdúkerület szolgálatában A Hajdúkerület azon kevésbé ismert és kutatott feudális magyar törvényhatóságok közé tartozott, amelyet az úgynevezett szabad kerületek közé sorolhatunk, s amelyek a dolog természetéből adódóan lényegesen különböztek a nemesi vármegyéktől. Igaz ugyan, hogy a Hajdúkerület is lényegében ugyanúgy középfokú közigazgatási egység, mint a vármegye, de társadalmi szerkezete attól teljesen elütött, jogai lényegesen kisebbek, adóterhei viszont rendszerint nagyobbak, mint a nemesi vármegyéé. A magyarországi szabad kerületeket ugyan többféle szempontból csoportosíthatjuk, de a Hajdúkerület minden esetben a Jászkunsággal esik leginkább egy kategóriába. A legtöbb hasonlóságot vele mutatja, még akkor is, ha a jászkun városok történeti eredetükben gyökeresen mások, mint a hajdúvárosok. Mindkét szabad kerület ugyanis önálló, a vármegyétől független tisztikarral, önálló adózási (nádori) portákkal, és az 1790/91-es országgyűlés óta országgyűlési képviselettel is rendelkezik. 72 A Hajdúkerület kialakulása maga hosszas történeti folyamat eredménye, amelyet bajos lenne egyetlen évszámhoz kötnünk, s egyetlen indokkal, a kizárólagosság igényével magyaráznunk. Egyre világosabb viszont az, hogy a kerület kialakulásában a kulcsfontosságú mozzanat a hajdúvárosok állami adó alá való vetése volt (1685), amely ugyan eleinte meglehetősen rendszertelennek bizonyult, s a terhek is különfélék voltak. E téren a döntő változás az 1696-os nádori konkurzuson (összejövetelen) történt, amikor a hajdúvárosok számára — a vármegyék mintájára — állandó portaszámot állapítottak meg. 7 3 Az így kivetett állami adóterhet kellett aztán a hajdúvárosok között szétosztani, amelynek megoldása a kialakuló kerületi közigazgatás legfontosabb feladata lett. A külön adózási porták megléte a hajdúvárosokat végérvényesen elválasztotta Szabolcs megyétől, hiszen a hajdúvárosok végeredményben innen szakadtak ki, s ebbe Szabolcs sohasem nyugodott bele. A közös városi kiváltságok mellett tehát lényegében ez a szükséglet hozta létre a kerületi adminisztrációt, hogy az az idők folyamán igyekez72 Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve V. (szerk. Nyakas Miklós). Hajdúböszörmény, 1983. 83—89. 73 Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve III. (szerk. Nyakas Miklós), Hajdúböszörmény, 1977. 45. és uő.: Polgár különös jogállása, a „separata porta". A Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. (szerk. Bencsik János), Hajdúböszörmény, 1975. 71—106. A függelékben közölve az akkori Magyarország törvényhatóságainak portafelosztása, így az 1696-os is. A hajdúvárosok terhe ekkor 60 porta. 27
