Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
hadtesttel rendelkezett. 16 8 A Tiszáig előrenyomult Plijev—Gorskov lovasgépesített csoport Nyíregyháza feladása után áttörvén dél felé, a német vonalakon igen súlyos veszteségeket szenvedett és soraik rendezésére tartalékba került. 16 9 A németek a kivonulásukat úgy biztosították, hogy a déli szárnyukat — a szovjet 27. hadsereggel szemben — megerősítették a Wőhler-csoportból, és visszavonuló egységek arányában fokozatosan húzódtak hátra harcoló páncélos és gyalogos egységeik is a Tisza felé. Védelmi láncaikat egymás mögött több lépcsőben építették ki, a terepviszonyok adta lehetőségek felhasználásával. Egy-egy védelmi egységben páncélos vagy rohamlöveg fedezete mellett géppuskafészkeket alakítottak ki, és elhelyeztek benne tüzérségi lövegeket, aknavetőket, páncéltörő ágyúkat. Egyegy gócban egy-két lövész szakasz is helyet kapott. Voltak kisebb erőkkel ellátott védelmi pontok is. Amikor nem tudták tartani magukat a szovjet és román rohamok miatt, visszavonultak a mögöttük lévő védelmi állásokba. Ez a magyarázata annak, hogy a 27. hadsereg szovjet és román lövészegységei csak igen nehezen tudták leküzdeni az ellenség szívós védekezését, mindenütt elkeseredett, áldozatos harcokra került sor. A Hajdúböszörményben lévő 78. szovjet és a Tudor Vladimirescu hadosztálynak és a többi alakulatnak három irányban kellett támadást indítani. Hajdúhadház felől meg kellett akadályozni a németek előretörését, illetőleg vissza kellett őket szorítani. Ennek kapcsán a legsúlyosabb harcokra Hajdúböszörmény és Hajdúhadház között lévő Szárkút-dűlőben került sor október 23—október 31-e között. A terepszakasz többször cserélt gazdát. A szovjet egységek mellett zömmel román alakulatok harcoltak itt. Ellátásukra a két Bocskai szőlőskertben raktárakat rendeztek be, amelyeket csak 1944 decemberében adták át a böszörményi hatóságoknak, miután az itteni harcok után tartalékba került „Tudor Vladimirescu" hadosztály december közepén újból bevetésre került. 17 0 Igen súlyos harcokat vívtak a 78. hadosztály alakulatai Nagypród és Bagota területén a Kishortobágy folyó térségében, s október 30-án tudták csak megtörni a makacs ellenállást. Hasonló volt a helyzet a középső szakaszon, Hajdúvid felszabadítására csak október 30-án került sor. Ezekben az áldozatos harcokban nagyon sok szovjet és román hős áldozta életét városunk felszabadításáért, akiket szeretteik odahaza aggódó szívvel hiába vártak vissza. Az utókornak becsületbeli kötelessége az, hogy emléküket örökké megőrizze! A fentiek alapján érthető, hogy Hajdúböszörmény miért volt 8—10 napon át frontváros, és miért kellett elviselnie az azzal járó megpróbáltatásokat. A szovjet és a román csapatok nem saját elhatározásukból vívták harcukat Hajdúböszörményben és környékén. Országvesztő uraink rabló168 ölvedi I. i. m. 116—117. és 122—123. Táblázatot közöl a hadseregek összetételéből. Ennek felhasználásával állítottuk össze. Figyelembe kell venni, hogy a korábbi súlyos harcok miatt már mindkét oldalon lévő egységek lecsökkent állománnyal rendelkeztek. 169 ölvedi I. i. m. 212. 170 Hb. Fl. Hb. Közig, iratok. XXII. 2/b—1. 887/1944. A raktárakat átadták az azt őrző román egységek a böszörményi határrendőrségnek. 80
