Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
(parancsnoka Szemjonov vezérőrnagy) szovjet és román hadosztályainak csapásai alatt megtört a fasiszta csapatok ellenállása ... Debrecen felszabadult." 15 3 A 33. lövészhadtest ekkor mér a 6. gárda gépkocsizó hadsereg alárendeltségébe tartozott. A 33. hadtest részét alkotta a 78. lövészhadosztály és a „Tudor Vladimirescu" román gyalogos hadosztály is. A 33. lövészhadtestet október 20-a után a Trofimenko vezérezredes által irányított 27. hadsereg kötelékébe utalták, egyidejűleg a 6. gárda harckocsizó hadsereget — Malinovszkij tábornok parancsára — a 7. gárdahadsereg állományába kapcsolták, amelynek feladata volt a Szolnok felől — a 46. és az 53. hadsereg közé — beékelődött páncélos hadtest szétzúzása. 15 4 „.. . Debrecent elszigetelték az Erdélyben harcoló csapatoktól. Még 19-éről 20-ára virradó éjjel a 2. Ukrán Front lovas és páncélos kötelékek átkaroló mozdulatával és egyidejűleg gyalogos arctámadással megkezdődött Debrecen ostroma. Az átkaroló mozdulatokban részt vevő doni, kubáni kozákegységek Hajdúböszörmény alá kerülve, északról támadtak, és a Nagyerdőn át a Klinika-telepen törtek maguknak utat a Simonyi útra. A gyalogos arctámadásban részt vevő Tudor Vladimirescu és a 3. román hegyivadász hadosztály harcosai dél felől, a repülőtéren át, a vasútállomáson keresztül törtek a város központja felé. Az északról és délről támadó kötelékek „Rákóczi nagy harangjának tövében találkoztak" — állapítja meg Csatári Dániel az Igaz Szó 1944. október 24-i számára hivatkozva. 15 5 Debrecen elvesztése után a németek nagy erőket vontak össze Hajdúhadház közelében az ellencsapás megvalósítása céljából. „. . . Ezeket azonban a szovjet egységek és a Tudor Vladimirescu hadosztály, amely a Bocskaikert, Hajdúhadház és Hajdúböszörmény körzetében harcolt, szétszórták." 15 6 „A 27. hadsereg közép- és balszárny csapatai az időközben egyesített Plijev- és Gorskov-csoporttal együttműködve a Valea lui Mihai (Érmihályfalva), Debrecen között keletkezett résben merészen törtek előre, és október 22-ig felszabadították Hajdúböszörményt, Hajdúhadházat, Üjfehértót, Nagykállót, Nyíregyházát." 15 7 Hajdúböszörmény felszabadulása 25. évfordulójára készülve a városi pártbizottság akkori titkára, Lévai Sándor és tanácselnöke, Szombati András kapcsolatot talált a város felszabadításában részt vevő Iván Ivanovics Jefimovszkij gárda főhadnaggyal, aki visszaemlékezésében a következőket írta: „...Felderítő csoportom elsőként hatolt be a hitleristák által megszállt Hajdúböszörménybe. A városból való visszatérés és a felderítés eredményéről tett jelentés után a 4. gárda légideszant hadosztály parancsnoka (Rumjancev altábornagy) megparancsolta felderítő csoportomnak (104. lövészszázad), hogy a támadó hadosztály hadrendjében mozogjunk . . . A városért folytatott harcban sok gárdista hősi halált halt... én súlyosan megsebesültem, később Trofimenko altábornagy (vezérezredes), a 27. had153 ölvedi I í. m. 207. 154 Uo.: 206. 155 Csatári Dániel: Román csapatok részvétele Magyarország felszabadításáért lefolyt harcokban. Hadtörténeti Közlemények 1958. 1—2. sz. 39. 156 Uo.: 40. 157 Tóth S. i. m. 90—92. Hivatkozik a Szovinformbüro jelentésére. 76
