Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

parancs. 14 4 A német ellenlökés első lépéseként október 21-én az 1. német páncéloshadosztály súlyos utcai harcok után visszafoglalta Hajdúhad­házat. 14 5 A Plijev—Gorskov-csoport mögé felzárkózó 27. hadsereg és a 33. lö­vészhadtest október 21-én este érte el Nyírábrány, Nyíradony, Hajdúhad­ház, Debrecen délnyugati részével jelölhető vonalat. Ezért Plijev altábor­nagy úgy határozott, hogy ez a magasabb egység tartóztassa fel a Deb­recen felé irányuló ellenlökéseket, illetőleg terjeszkedjen északi irányba, s ugyanakkor a Debrecen védelmére hátrahagyott 6. gárda lovashadtestet Nagykálló felé vezényelte, ahol különösen elkeseredett harcok lángol­tak fel. Hajdúböszörménybe 1944. október 22-én hajnali 5 óra tájban érkez­tek be az első felderítő szovjet alakulatok Debrecen felől, a mai Szabad­ság útján. A városban utcai harcokra nem került sor, miután a Hajdú­böszörményben lévő német katonai egységek 21-én és 22-e hajnalán visz­szavonultak, és a városon kívül védelemre rendezkedtek be a Hajdúhad­ház, Hajdúdorog és Polgár felé vezető utak mentén. Támpontjakról ágyu­és aknatűz alatt tartották a várost az október 22-ét követő napokban is. A lakosság a felszabadulás első napját pincékben és árokóvóhelyen töl­tötte. Ez idő alatt szovjet felderítő egységek átfésülték a várost, ezt kö­vetően — folyamatosan — vonultak be azok a szovjet és román előőrsök és reguláris katonai alakulatok, amelyek Hajdúböszörményből kiindulva intézték meg-megújuló támadásaikat a város körül lévő, szívós védelemre berendezkedett német hadállások ellen. Ebből következően Hajdúböször­mény felszabadulását követően 8—10 napon át frontváros volt. Mindezideig nem tisztázott, hogy mely katonai alakulatok vettek részt Hajdúböszörmény felszabadításában. A szakirodalomban sem ala­kult ki egységes vélemény ebben a vonatkozásban. A rövid, egymonda­tos ténymegállapítások egyfelől a szovjet 53. hadseregnek, másfelől a 27. hadseregnek tulajdonítják ezt a fegyvertényt. 14 6 Ez érthető, mivel Hajdú­böszörménynek a katonai események alakulása szempontjából nem tulaj­donítottak különösebb jelentőséget, hiszen a fő figyelmet ezekben a na­pokban a Nyíregyháza, Rakamaz felé előrenyomuló Plijev—Gorskov lo­vas gépesített csoport, illetőleg a Szolnok térségéből Debrecen irányába előretörő német IV. páncélos hadtest hadműveleteire irányították a kato­nai parancsnokságok. A kérdés megválaszolása az október 19—20-ával kezdődő katonai események gondos mérlegelését teszi indokolttá. A Debrecenért vívott közvetlen harc idején (október 19-én) a 2. Uk­rán Front parancsnoksága az 53. hadsereg számára azt a feladatot tűzte ki, hogy „október 20-án vegye birtokba Hajdúböszörményt, Hajdúdoro­144 ölvedi I. i. m. (1974) 210—211. („Fel tehát katonák, a végső, késhegyig menő harcra!" 145 Tagebuch der Heeresgruppe Süd. Hadtörténeti Levéltár. Filmtár (a továbbiak­ban „Dél" hdscs. napló) 1252. sz. tekercs. 1944. okt. 21. 146 ölvedi I. i. m. 209. és Plijev i. m. 158. szerint az 53. hadsereg; Tóth S. i. m. 92. szerint a 27. hadsereg. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom