Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
kulatainak visszavonását (8. német és 2. magyar hadsereg), ezért a. 40. és 27. szovjet hadsereg elfoglalhatta Radnát, Besztercét és Kolozsvárt. A debreceni hadművelet első szakaszának a mérlegét a következőkben összegezhetjük. A szovjet és a velük harcoló román egységek felszabadították a Radna, Beszterce, Kolozsvár, Bánffyhunyad, Nagyvárad, Kornádi, Szeghalom, Nagyrábé, Püspökladány, Karcag, Tiszaszentimre, Törökszentmiklós, Szolnoktól délre a Tiszáig terjedő volnál alatti területeket. A Plijev lovas-gépesített csoport 6. gárda lovashadteste — elszigetelten ugyan — Debrecen térségében harcolt. „Meghiúsult a fasiszta hadvezetés terve, hogy ellentámadással megsemmisíti a Dél-Erdélyben felvonult szovjet csapatokat és visszafoglalja a Déli-Kárpátok átjáróit. A nagyváradi arcvonal, a német védelem egyik erőssége darabokra szakadozott. A szovjet csapatok három oldalról átkarolták a Sebes-Körös és a Berettyó közére összevont német-magyar erőket. A német főparancsnokság (OKH) kénytelen volt meggyorsítani erőinek kivonását Észak-Erdélyből, és előkészületeket tenni a 4. Ukrán Front balszárnya előtt (az Északi-Kárpátokban) több mint két és fél hónap óta stabilizált arcvonalon, erődrendszerű védelemben tevékenykedő csapatainak visszavonására is". 13 0 A katonai helyzet alakulása szertefoszlatta Horthyék minden reményét a Vörös Hadsereg feltartóztatására, s hiába várták az angolszász csapatoknak — legalább a Dunántúlon történő — megjelenését. Ennek következményeként október 9-én Horthy értesítette a Moszkvában tárgyaló fegyverszüneti delegációt, hogy az előzetes fegyverszünet megkötését kívánatosnak tartja, és az aláírásokhoz szükséges meghatalmazást megküldi. Október 11-én került sor az aláírásra. Ebben még azt is vállalták: „a magyar kormány kötelezi magát, hogy minden kapcsolatot megszakít Németországgal, és hadat üzen neki". A németekkel való szembefordulást azonban Horthy egy pillanatig sem gondolta komolyan. Ez esetben ugyanis a kiugrást katonai téren elő kellett volna készítenie, önmagában az 1. és a 2. magyar hadsereggel kapcsolatos terv következetes megvalósítása is már sok-sok véráldozattól, anyagi pusztulástól menthette volna meg az országot, de mint korábban láttuk az 1. és a 2. magyar hadsereg nem állt át a Vörös Hadsereghez, s az élükre kinevezett nyilas érzelmű tábornokokkal a végsőkig folytatták a szovjet csapatok elleni harcot. Jellemző Horthy álláspontjára, hogy Kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagynak — október 14-én — a németek megtámadásával kapcsolatosan kijelentette: „Ezt majd valahogy kijátszom." 13 1 A beszélgetés után joggal alakult ki Farkas altábornagyban az a vélemény: „a kormányzó úr terve nincs megfelelően előkészítve, nagy kapkodást és szertelenséget láttam." Hajdúböszörményben a 25 éves népelnyomó politikai berendezés öszszeomlott. Október 9-én — a szovjet csapatok gyors előrenyomulása következtében — a város vezető testületei (közigazgatás, rendőrség, csendőrség stb.) csomagoltak, és elhagyták a várost. A „Dél" hadseregcsoport parancsnoksága csapatokat vont össze .Debrecen védelmére. Ennek keretében Hajdúböszörményben páncélos alakulatok jelentek meg: „Helyzetjelentés 1944. október 9-én: a 23. páncélos divízió biztosít Hajdúböször130 Magyarország felszabadítása (Bp., 1975) 133. 66
