Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
— veszélyeztetett területté nyilvánították a repülőtér, a vasútállomás, a katonai raktárak, a téglagyárak környékét, ezért elrendelték, hogy ezek környezetében tilos állatokat legeltetni a 'napnak bizonyos időszakában, délelőtt 9 és 12 óra között. 9 2 A mezőgazdasági jellegű Hajdúböszörményben a második világháborút közvetlenül megelőző időszaktól kezdve 1942-ig — az agrárkonjuktúra következtében érezhető fellendülés volt tapasztalható. A Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer óta (1942) kitapintható a visszaesés. Jól érzékeltetik ezt a folyamatot az állatállomány csökkenését mutató adatok: 9 3 A beszolgáltatási rendszer és a pénz értéktelenedése a birtokos parasztság termelési kedvének csökkenését vonta maga után. A beszolgáltatási kötelezettségnek — különösen a kisbirtokos parasztság — egyáltalán nem, vagy alig tudott eleget tenni. Ugyanakkor az élelmiszerellátásban mutatkozó zavarok és a jegyrendszer feketepiac kialakulását eredményezték, ahol busás haszon mellett lehetett értékesíteni mindennemű mezőgazdasági cikket, összességében azonban komoly gondok mutatkoztak. Égy 1943~ból való nemzetvédelmi jelentés már megállapította: „. . .lakosságot súlyosan érintette a Jurcsek-rendelet. .. ennek nem lehet eleget tenni". 9 4 Az adófizetési morál csökkenése komoly gondot jelent 1943 óta a városi vezetésnek: „...Az adóbehajtás terén nagymérvű visszaesés ta- „ pasztaiható, ami miatt a kormányzat előbb-utóbb meg fogja vonni jóindulatát(!!??), ha az adózás terén javulás nem áll be. Hiába vetjük ki az adót, ha az be nem folyik! Igaz, hogy a háború miatt nehéz a helyzet, de mégis mindent meg kell tenni, hogy ezt a problémát megoldjuk". 9 5 Az állami hozzájárulás csökkenése miatt a városi kiadások fedezésére a pótadókulcsot állandóan emelni kellett, s 1944. évre már 160 százalékban állapította meg a képviselőtestületi közgyűlés. A földbirtokkal nem rendelkező, ún. ellátatlan lakosság számára a gazdasági helyzet — 1942-től — egyre elviselhetetlenebbé vált. A fokozatosan csökkenő élelmiszerfejadag, s az ezzel párhuzamosan elburjánzott feketepiac létalapjaiban fenyegette a bérből, fizetésből élőket. Igaz, a bér92 A jelenlevők közül Szabó Géza tűzoltóparancsnok kívánt volna hozzászólni, azonban Szálkay durván belefojtotta a szót. 93 Uo.: Hb-i közigazgatási iratok. XXII. 2/b. 12. cs. 9485/1946. Az 1942-es és 1944-es statisztikai adatokat az irathoz csatolták. 94 HBmL. Főispáni elnöki iratok. IV. B. 901/a. 17. cs. 51/1943. 95 Hb-i FI: Hb-i Kgy-i jkv. V. B. 71/a—50. 1943. április 30. 1942. II. 28. — 1944. április — csökkenés Szarvasmarha Ló Sertés Juh 6 443 db 5 725 db 718 db 5 207 db 4 680 db 527 db 16 204 db 16 053 db 168 db 9 775 db 6 350 db 3 425 db 46
