Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

A magyar katonai alakulatok parancsnoksága által használt várostérkép 1944-ben A magyar és a német katonai alakulatok három jól körülhatárolható területen tevékenykedtek: a város nyugati részén elterülő csordalegelő egy részén létesített alkalmi repülőtéren; a Déli-lucernásban, a Debrecen felé vezető műút mentén lévő katonai raktárak területén; a keleti részen a Bocskai szőlőskert mellett a városerdőben létesített hadianyagraktár környékén. Az ezeken a hadtámpontokon folyó építési munkálatokat végezte a kisegítő munkásszázad és az építőcsoport. A Kálvineum épületében állomásozó magyar parancsnokság visszavonulása után hátrahagyta a Hajdúböszörmény belterületére vonatkozó általa használt térképet. Ezen pontosan bejelölték az egyes alakulatok rendelkezésére bocsájtott városrészeket: — a 3. bombázó repülőosztályhoz tartozott a Dorogi u. — Enyingi Török Bálint u. — Nánási u. és Arad u. egy része — Somossy B. u. — az l-es, 2-es számú iskola — Bocskai tér — Kossuth Lajos u. — Kálvin tér — II. Rákóczi F. u. által körülhatárolt városrész (észak és kelet); — a német alakulatok számára kijelölt városrész az Újvárosi u. — Bocskai tér — a Kossuth u. — a Horthy Miklós (ma Szabadság út) (nyugat és dél); — egyéb magyar alakulatok számára jelölték ki a város többi részét: a) a II. Rákóczi F. u. — a Kálvin tér — a Szabadság u. (Horthy M. u.) (kelet, dél) 42