Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
érkeztek Horthyhoz, ugyanakkor egy állítólagos ellene irányuló „puccskísérletről" is tudomást szerzett (Baky László belügyi államtitkár a csendorségre támaszkodva akarta — állítólag —végrehajtani). Július 5-én közölte a vezérkari főnökével, hogy meg akarja akadályozni a zsidóknak testről történő deportálását. Miután Vörös János, a vezérkar főnöke a honvédség támogatásáról biztosította, július 9-ével a budapesti zsidók kiszállítását leállítatta. Veesenmayer és Eichmann belátták, hogy a magyar rendőrség, csendőrség nélkül, illetőleg a magyar katonaság ellenében nem tudjak végrehajtani eredeti terveiket. A legfelső német vezetést pedig a második front megindítása, az angolszász csapatok normandiai előrenyomulása, valamint a Vörös Hadsereg hadműveletei teljesen lefoglalták, így kénytelen-kelletlen tudomásuk vették a magyar fejleményt. Horthy megnyugodva könyvelhette el : a honvédség — legalábbis ebben a helyzetben — melléje állt. A kérdés azonban az volt, hogy a jövőben, esetleg nagyobb jelentőségű ügyben: pl. a háborúból való kiugrás kérdesében hasonló magatartást fog-e tanúsítani a vezérkar?? (mint látni fogjuk — nem!!!) A német megszállás hónapjai Hajdúböszörményben Az egész magyar nép szempontjából 1944. március 19-én történt tragikus fordulatról Hajdúböszörmény lakói csak a rádióból, majd az újságokból értesültek. Az élet ugyanúgy ment tovább, semmi változás nem történt. Mintha valamelyik távoli földrészről adtak volna tudósításokat. Az 1930-as évek eleje óra uralkodó városvezetők megmaradtak a helyükön. Gyűléseket nem tartottak, programbeszédek nem hangzottak el, röpcédulákat nem osztogattak. A kormánypárt, a Magyar Élet Pártja németbarát szélsőjobboldalához tartozó városi vezetők foghatták fel legelőbb a váltqzás jelentőségét. Az elmúlt két esztendőben ugyanis számos — számukra — „érthetetlen" jelenséget tapasrtáHi*tfa^: tárgyalások az angolszász hatalmakkal; kpzponti ajánlás a Böszörményben ellenzéki pártként működő Magyar Nemzeti Párttal (a Kisgazdapárttal, melynek elnöke dr. Csiha Endre volt) való együttműködésre; a Magyar Cionista Szövetséget feloszlatták, de a főispán figyelmeztette a polgármestert: „Felhívom, hogy senkit csupán azért a tényért, mert a Cionista Szövetséghez tartozott, jogos kérelmével el ne utasítsa, és a fenti körülményt ne minősítse olyan ténynek, amelyből az illető állam hűségére, erkölcsi és politikai megbízhatóságára káros következtetés volna vonható" 5 7 stb. Ezekkel a politikai elképzelésekkel nem értettek egyet, de nem is helyezkedtek velük szembe,, illetőleg annyit és azt valósították meg a központi rendelkezésekből, amennyit és amit elfogadhatónak minősítettek. Megérezték, nem kell ezután sem változtatni az elvi alapállásukon, magatartásukon, esetleg szabadabban élhetik saját énjüket. Jellemző, hogy az 1944. március 31-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen (igaz, 10 tisztviselőn kívül csak 4 képviselő jelent meg) szóba 57 Hb-i Fl.: Hb. Polgármesteri iratok. V. B. 77/b—3. 1943. 34
