Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
san együttműködve a Belügyminisztérium XXI. osztálya intézte Endre László államtitkár irányításával. A német biztonsági szolgálat (SD) szaktanácsadójával közösen kidolgozott rendeleteit a Sztójay-kormány hagyta jóvá, amelyekre Horthy áldását adta 1944. július 8-ig, a budapesti zsidók deportálásának napirendre kerüléséig. A zsidók megalázását szolgáló intézkedéseket, gettókba és gyűjtőtáborokba szállítását, deportálásukat, valamint pénzük, értéktárgyaik összegyűjtését a magyar rendőri és csendőri szervek végezték el a Sonderkommando tisztjeinek aktív közreműködésével. Március 29-i minisztertanácson indult el a zsidók elleni intézkedések áradata. Egyik leglényegesebb intézkedés a sárga csillaggal való megkülönböztetés, a Dávid-csillag viselése volt, amelynek célja a belügyminiszter szerint az, hogy „. .. a honvédelmi és közbiztonsági szempontból megbízhatatlannak tekintendő zsidók jól felismerhetők legyenek". Csak a 6 éven aluliakat tartották megbízhatóknak. 3 2 A sajtóban, a rádióban, röplapok révén, gyűléseken felfokozott hecckampányt indítottak a zsidók ellen. Minden társadalmi, gazdasági nehézségért a zsidókat tették felelőssé, s igyekeztek a lumpenelemeket megnyerni bázisukul. A részleges sikert mutatja, hogy rövid idő alatt 30 ezer zsidóellenes feljelentés érkezett a Gestapohoz. 5 3 Ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb intézkedéseket hoztak ellenük. Zsidó nem lehetett pedagógus, ügyvéd, zsínész, orvos, újságíró, elbocsájtották őket az ipari kereskedelmi vállalatoktól, a hitelintézetektől. Vagyonukat zár alá helyezték. Kitiltották őket a színházakból, a mozikból. De ez még mind csak kezdet volt. 1944. április 7-én jelent meg a belügyminiszteri rendelet a zsidók gettóba tömörítéséről: „A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendeli el, melynek eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. A városokban és a nagyobb községekben a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt zsidóépületekben, illetőleg gettókban nyer elhelyezést". 5 4 A feladat végrehajtásával a csendőrséget bízták meg, mely segítséget adhat a városokban ezt a feladatot ellátó rendőrségnek. Április közepén már megkezdődött a gyűjtőtáborokba (általában téglagyárakba), illetőleg zsidóházakba (gettókba) való tömörítés, összezsúfolva, minimális élelmezés mellett, elképesztő egészségügyi viszonyok közé kerültek a — világtörténelemben páratlan — brufális embertelenség áldozatai. Május 14-én kezdődött meg a deportálás a felvidéki területet jelentő I. zónában. A május 25-i jelentés már arról számol be, hogy Kassáról 150 ezer embert indítottak útnak Auschwitzba. Folyamatosan, zónánként — a szállító vagonok mennyiségétől függően — történt a kiszállítás. A deportálások híre megdöbbenést váltott ki a józanul gondolkodó emberek körében az ország határain belül és kívül, a diplomáciai testü52 Ránki Gy. i. m. 238—275. Nagy precizitással követi nyomon a zsidók elleni akciókat, és azok nemzetközi visszhangját és ezeknek Horthy környezetére gyakorolt hatását. 53 Magyarország története i. m. 1160. 54 Ránki Gy. i. m. 247—248. 32
