Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
1er aláírta E. Veesenmayer teljhatalmú magyarországi német megbízottá való kinevezését, összeállították az új magyar kormánnyal kapcsolatos követeléseket, utasításban rögzítették a magyar hadsereg újjászervezésével kapcsolatos teendőket. Horthynak csupán azt a feladatot szánták: írja alá a jegyzőkönyveket, és intézzen szózatot a magyar néphez, katonasághoz és hatóságokhoz, hogy fogadják barátságosan a bevonuló német katonaságot, és teljesítsék az új kormány intézkedéseit. 1 8 Március 18-án három alkalommal tárgyalt Hitler és Horthy. A tárgyalások közben Hitler délután 5 órakor kiadta az utasítást a katonai megszállásra, a Margarethe-terv végrehajtására attól függetlenül, hogy Horthy hozzájárul-e vagy sem. Az este 8 óra tájban lefolyt tanácskozás után „Hitler és Horthy úgy értelmezték az utolsó tárgyalást, hogy nem kerül sor ellenállásra, Horthy a helyén marad, új kormányt nevez ki, amely a németek akarata szerint tovább folytatja a háborút, s megfelelő belpolitikai változásokat eszközöl. Ennek fejében viszont Hitler nem vonja be a román és egyéb csapatokat a megszállásba, és kilátásba helyezi az új kormány és a rend megszilárdulása után csapatai kivonását, s meghagyja Magyarország szuverenitásának bizonyos formáit". 1 9 Horthy ezúttal is elképesztő politikai korlátoltságról tett tanúbizonyságot. Elhitte, hogy Hitler be fogja tartani ígéreteit. A Horthyval együtt tárgyaló vezérkari főnök ezzel egy időben táviratban utasította a vezérkart, hogy a bevonuló német alakulatokkal szemben a magyar katonaság semminemű ellenállást ne tanúsítson. Ezt követően engedélyt adtak Horthy különvonatának elindulására, de Ausztriában több helyen visszatartották. Horthy már azután érkezett Budapestre, amikor a németek megszállták az ország — általuk fontosnak minősített — területeit. Ezt a feladatot a már korábban is Magyarországon „átutazásban lévő" német alakulatokon kívül Belgrád felől három, Zágrád felől két hadosztály, Bécs körzeteiből két páncélos hadosztály, Krakkó térségéből egy motorizált hadosztálynyi katonaság hajtotta végre. A megszálló alakulatokkal együtt megérkeztek a Gestapo (Titkosrendőrség) egységei. Az előre elkészített listák alapján azonnal — március 19-én — megkezdték a németellenes politikusok letartóztatását: pl. Bajcsy-Zsilinszky Endre (egyedül ő védekezett fegyverrel), KeresztesFischer belügyminiszter, gróf Szapáry, gróf Sigray, a szociáldemokrata Peyer és Buchinger, a kisgazdapárti Nagy Ferenc, a polgári liberális Rassay, néhány zsidó nagytőkés: Chorin, Ascher stb., stb. mögött becsapódtak a Gestapo börtönök ajtói. Bethlen István illegalitásba vonult, Kállay miniszterelnök a török követségen kapott ideiglenes menedékjogot. 2 0 A kommunista vezetők közül nem tudtak kézre keríteni egyet sem, miután a 25 esztendős terror ideje alatt kénytelenek voltak megtanulni az illegális rejtőzködés szabályait. A március 19-én Magyarországra érkező teljhatalommal felruházott német megbízott, E. Veesenmayer azonnal megkezdte tárgyalásait Horthyval a németek utasításait követő új magyar kormány megalakítására. Némi egyezkedés után hozzájárult a Magyar Élet Pártja (a korábbi 18 Juhász Gyula: i. m. 354—356. Részletesen tárgyalja a német követeléseket. 19 Ránki Gy.: i. m. 122. 20 Magyarország története i. m. 1153. 16
