Nyakas Miklós: A hajdúk letelepítése Böszörményben / Hajdúsági Közlemények 13. (Hajdúböszörmény, 1984)
Tartalom
miféle tartozékaik ezen felséges fejedelem úr egész és teljes jogával és mindkét nembeli összes utódaiknak és örököseiknek örökre való birtoklásra. Akkor ott, az előbb ismertetett bevezetés és beiktatás helyén és idején, tudniillik, semmi nem volt az előbb említettek, a királyi és a mi emberünk előtt, hanem ez után itt a mi konventünkben, a rni szemünk előtt sem, tudniillik a jelenlegi levelünk kibocsátása és kiadása ellen tiltakozó akár bármilyen más törvényes akadállyal és alkamas ellenzéssel; a királyság szokása szerint a törvényes szokásos harmadik napon ezek, a király és a mi emberünk, akik folytonosan ott voltak és ott laktak, ezen dolgot véghez vitték és bizonyságra, hathatós erőt és örök intézkedést, ezen levelünket, amely a mi hiteles pecsétünkkel van megerősítve és lepecsételve az említett szabad hajdúknak, jogos örököseiknek és mindkét nembeli összes utódaiknak, a jövőben az örökös jog, a közös javalló biztosíték érdekében, hogy méltán adhassa, elvégeztük és kibocsátottuk. Kelt az előbb említett Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe előtti legközelebbi vasárnapon, az Űr 1626-ik évében. Forrás: Origó et Status ...I.m. 22—24. old. II. Ferdinánd első ízben erősíti meg a böszörményi hajdúk jogait Mi, II. Ferdinánd, Isten kegyelméből választott, mindig fenséges római császár, Németország, Magyarország, Csehország Dalmácia, Horvátország, Szlavónia stb. királya, Ausztria főhercege, Burgundia, Stájerország, Karinthia. Karniola hercege, Morvaország őrgrófja, Tirol, Krajna stb. grófja — adjuk tudtára jelen levelünkkel mindenkinek, akiket érint: hogy egyrészt néhány hívünknek felségünk elé terjesztett alázatos könyörgésére, másrészt mivel jóságos érzést táplálunk lelkünkben; és végül azon okból, hogy a legjobban dönthessünk, magától érthetően nem szűnünk meg teljes királyi kegyességünkkel és kegyelmünkkel elhalmozni azokat, akik becsületes szándékkal és szilárd meggyőződéssel viseltetnek a mi felségünk és a fent emített magyar királyságunk koronája iránt és akik folyton megmaradnak a nekünk való hűségben, hasonlóképpen megérdemelt jósággal karoljuk fel azokat, akik ugyanazzal a hűséggel akarnak a kegyelmünk és kegyességünk trónjához folyamodni, akik készek és hajlandók az ország és annak lakosai javára hű szolgálatokat tenni. Ezeket figyelembe véve a kiválóan harcoló hajdúvitézeknek, akik Zabólch vármegyében levő Böszörmény városában laknak, ugyanazt a szabadságot és kiváltságot adjuk királyi hatalmunk teljességéből, amelyet mint ismert és nyilvánvaló, eddig, attól az időtől, amikor az említett helyen letelepedtek, bírtak; mégis azon törvénnyel és feltétellel, hogy először is mindenekelőtt, ahogy előrebocsátottuk, királyságunk szent koronájának és Magyarország következő királyainak tiszteletében a hajdúk, akik a már fent említett Böszörmény városában laknak is tartsák magukat az illendő és megszokott határok közt, amelyek a királyságnak és az országlakóknak semmiképp sem ártalmasak vagy károsok és nem hoznak semmilyen veszélyt. Nyilvánítsák ki a felségünk és a királyság szent koronája iránti hűségüket és mindenféle szolgálat tanúságtételét, egyezségünknek és a szent koronának vessék alá magukat, és a jövőben semmilyen módon se távolodjanak el tőle. Megfelelő kötelezvényekkel tanúsítsák és erősítsék meg szolgálatukat hűségükkel, a mi és a magyarországi királyságunk nádorának; a főkapitánynak a kérésére lovakkal és fegyverekkel kell jól feszerelve táborban a mi hadjáratunkban a királyság bármely ellensége és a mi ellenfeleink ellen is mindenféle fizetség nélkül két hónapon keresztül folyamatosan katonáskodni tartzonak, ezt teljesítve azután ha az ő szolgálatukra, ha úgy ítélik meg, hogy szükség van, három forint és húsz dénárt kell számukra leróni és kifizetni havonta. Védelmük és oltalmazásuk gondja pedig, hogy említett szabadságaikban megerősíttessenek, híveinkre, magyarországi királyságunk felsőbb részeinek jelenlegi és későbbi főkapitányára, a zathmári, kállói, tokaji erősségeinknek és határvidékeinknek, hasonképp jelenlegi és későbbi kapitányaira van bízva: akik azoknak vétkeit a királyság felsőbb részei előbb említett főkapitányának megkeresésével, akihez hasonlóképp mint Kassa hadbírájához a perek fellebbezését tartoznak vinni, a helyreigazítás és büntetés jogával rendelkezzenek. Hogy ezeknek együtt és külön mind saját erejük, mind valódi hatásuk meglegyen és erősen figyelembe vétessenek, jelen levelünket titkos függő pecsétünk által megerősítve — amelyet mint Magyarország királya használunk — az említett Zabólch vármegyében nevezett Böszörmény városában lakó 68