Nyakas Miklós: A hajdúk letelepítése Böszörményben / Hajdúsági Közlemények 13. (Hajdúböszörmény, 1984)
Tartalom
az adományozott birtok teljes értékű birtoklásához, meg kellett történni az úgynevezett birtokbaiktatásnak is. Ezt az aktus a király vagy a fejedelem utasítására valamely kijelölt hiteles hely végezte el, meghíván arra az érintetteket, a szomszédos birtokosokat, s az adománylevelet ünnepélyes formában kihirdette. Ekkor az adományozást esetleg ellenzők megtehették az úgynevezett ellentmondást, amely a birtokbavétel tényét nem akadályozhatta ugyan meg, de egy későbbi per alapjául szolgálhatott. így járt el például az egri káptalan is Polgár esetében 1614-ben. 19 4 Tekintettel arra, hogy Böszörmény kiváltságleveleivel már kimerítően foglalkoztak, mi a birtokbaiktatási okleveleket vesszük sorra. 19, 3 Báthori Gábor fejedelem már a birtokadományozó oklevél kelte előtt, 1609. szeptember 10-én utasítást adott a váradi káptalannak, hogy a Böszörmény városba letelepített lovas- és gyalogos hajdúkat a nevezett város birtokába iktassa be. 19 6 A Függelékben is közölt oklevélben a fejedelem felsorolta, hogy kik végezzék el a beiktatást, hagyományos szokás szerint választási lehetőséget hagyván. több embert is kijelölt. A váradi káptalan a fejedelmi parancsnak engedelmeskedve a „Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe utáni elmúlt harmadik napon" (azaz szeptember tizennegyedikén) hajtotta ezt végre. Az ünnepélyes beiktatáson jelen volt Miskoltzi Nagy András „ő felsége mezei hadai főkapitánya", Gergócz István, a váradi vár alkapitánya a fejedelem képviseletében. Csáky Balázs, Forgách Pál, Bácsi Gergely, Rózsa Pál, Szénássy János, Köszörűs Miklós és Szarvadi Lukács Hadházról, akik az oklevél szavai szerint ottani ,.esküdt katonák" voltak. Megjelentek a debreceniek képviselői is, nevezetesen a főbíró képviseletében Szüts György másodbíró, Tótfalusi vagy másként Borbély Mihály esküdt és Bornemissza János. A böszörményi hajdúkatonák képviseletében („most a városban lakó katonáknak") Kis Mihály és Szatóch Miklós valamint Serfőző (Seörfeöző) Tamás jelent meg az ünnepélyes beiktatáson, de ott volt Csorba István „népszónok" ugyancsak Böszörmény városából. Ez utóbbi — talán — a helyben maradt jobbágyok képviselője volt. A váradi káptalant Makay János káptalani tag képviselte. Az esetleg ellentmondással élőket tizenötöd napra a fejedelmi szék elé kellett volna idézni, ilyen azonban nem akadt. Minderről a váradi káptalan Boldog Mihály arkangyal ünnepe utáni negyedik napon, azaz szeptember tizenhatodikán ünnepélyes okiratot állított ki. A böszörményi hajdúk birtokbaiktatását Bihar megye nemesi közgyűlésén is kihirdették, holott a város Szabolcs megyében volt. Ennek oka csak az lehetett, hogy Bihar az erdélyi fejedelemség elismert része volt, s szomszédos az ekkor a magyar kiráylsághoz tartozó Szabolccsal. Az ünnepélyes kihirdetés az adományozást követően, közel egy éven belül, 1610. szeptember hetedikén történt meg Váradon. A böszörményi hajdúk birtok jogát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1626-ban újból megerősítette, s ezt követően — bevett szokás szerint — birtokaiktatás 194 Origó et Status . .. H. é. n. 15—20. Birtokbaiktató oklevél. Rácz István: I. m. 153. old. 195 A kérdéses oklevél magyar nyelven Szendrey István: Hajdúszabadságlevelek. I. m. 196 Az alábbiakban a hivatkozott birtokbaiktató oklevelek magyar fordítását lásd a Függelékben. 57
