Nyakas Miklós: A hajdúk letelepítése Böszörményben / Hajdúsági Közlemények 13. (Hajdúböszörmény, 1984)

Tartalom

A KALLÓI KÉRDÉS A második hajdúfelkelés tehát, mint láthattuk, a várkonyi egyezséggel lényegében lezárult, s a rendek itt újfent megerősítették Bocskai István adománylevelének érvényét, s ama kitételét is, amelynek értelmében a hajdúk birtokukba vehetik Kálló mezővárosát, sőt — amint láthattuk — nekik ígérték Némethy Gergely hajdúkapitány parancsnoksága alatt magát Kálló várát is. Ez utóbbi ígéretüket azonban csak úgy tartották keresztülvihetőnek, ha a várat birtokba vevő hajdúvitézek királyi zsoldba kerülnek. Eleve nem gondoltak tehát arra, hogy a vár kikerüljön a magyar királyság fennhatósága alól. E kérdéskör azonban lényegesen bonyolultabbnak bizonyult, mint ahogyan azt a várkonyi egyezmény alapján gondolni lehetett, s ezzel már az aláírás pillanatában mind a rendek, mind pedig a hajdúk tisztában lehettek. Gondot jelentett mind a mezőváros, mindenekelőtt pedig a vár esetleges hajdúkézre kerülte. Ez utóbbié különösen! Kálló vára egyébként nem volt régi építmény, a közelmúltban tisztázódott, hogy azt az 1570-es években építették a török ellen, amely miatt a porta az udvarnál több ízben is tiltakozott.

4

2 A vár maga a felső-magyarországi főkapitánysághoz tartozott, s az ehhez tartozó hat vár közül nagyságrendben a negyedik volt/'

3 1604 elején a vár őrségét 120 gyalogos, 100 hajdú, 100 huszár és tizenkét tüzér alkotta, kapitányuk pedig az a Kátay Mihály volt, aki a Bocskai-szabadságharc kezdetén a várat mindjárt átadta a bihari nagyúrnak, s aki később a fejedelem egyik legbensőbb embere, bizalmasa lett, s aki Bocskai halálakor tragikusan végezte életét.

4

4 Kálló vára a bécsi béke értelmében került vissza a magyar királyság fennhatósága alá. Kapitánya ekkor az a Rákóczi Lajos volt, akit még Bocskai István nevezett ki a vár parancsnokává, s aki az erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond unokatestvére volt. A magyar királysághoz való visszakerülés azonban nem jelentette a vár őrségének a kicserélését, hanem csupán azt, hogy a várbeliek a magyar király hűségére esküdtek fel.

4

3 Ekkor a kiküldött királyi biztosok leltárt is készítettek, amelyből kiderül, hogy a vár korántsem volt korszerűen, jól fel42 Koroknay Gyula: Kálló egykori vára. (A nagykállói járás múltja és jelene) Nagykálló, 1970. és Uő. : A kállói vár. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve) II. Bp. 1961. 43 Benda Kálmán: Kálló vára 1607—1608-ban. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. XV—XVII. k.) Nyíregyháza, 1982. 68. old. 44 Január 27-én a fejedelem udvari őrsége megrohanta az akkor már lefogott Kátay börtönét, s Kassa város piacára hurcolták ki. Először Ghimesi Ferenc, az udvari őrség parancsnoka rántott kardot, majd a hajdúk „egy perc alatt ezer darabra vágták". Barcsa J. i. m. 31. old. Kátay egyébként ártatlanul halt meg; vö. Nagy László: Bocskai István a hadak élén,

Bp.1981. 238. old. 45 Benda K. i. m. 17