Lázár Imre – Nyakas Miklós: A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep húsz éve 1964-1983 / Hajdúsági Közlemények 12. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

emlékkiállítást rendezett tiszteletére. A megnyitót Kurucz D. István festőművész mondotta. A grafikus munkásságát Aba Nóvák Judit művészettörténész méltatta. 1980-ban összesen 19 művész dolgozott a telepen, kivétel nélkül alap- és szövetségi tagok voltak. A művészeti tanács élére Kurucz D. István festőművész került, tagjai pedig Hézső Ferenc és Madarász Gyula festőművészek lettek, illetve maradtak. A teleptitkári feladatokat változatlanul Lázár Imre látta el. A telepre ebben az évben meghívással és pályázattal jöhettek az alkotók. Meghívást kaptak a művészeti tanács tagjai, a hajdúböszörményiek, az alapítótagok és a Káplárdíjasok. A megmaradt kb. 2-3 helyet pályázat útján töltötték be. A külföldieket változatlanul a szövetség, a területi szervezet és a szervező bizottság hívta meg. A zárókiállításra a lektorátus zsűrije 64 képet javasolt. A telep további sorsa szempontjából is fontos volt az 1980. július hó 28-án tartott szervező bizottsági ülés, amelyen az elért eredmények mellett a jelentkező problémákat is megvitatták. Mindenekelőtt megállapították, hogy az idei teleptagság összetétele középszerű! Jelentkezett ez a magyaroknál is, de főként a külföldieknél. Csohány Kálmán ugyanis korábban — hivatalánál fogva — hatni tudott a meghívandó külföldiek személyi összetételére is. Ezt a jövőben a szövetségi kapcsolatok jobb ápolásával kell ellensúlyozni. A kolónia eredményességét emelhetné az is, ha a művészeti tanács és a szervező bizottság hatékonyabban együttműködne. Felvetődött a folyamatosság kérdése is, mégpedig oly módon, hogy a nyári időszak mellett az évközi munkára is gondolni kellene. Ennek alapja a kapcsolattartás, amely egy téli tárlat megrendezésében realizálódhatna. Ezen a szervező bizottsági ülésen javasolták a művészek azt, hogy a 20. évfordulóra meg kellene íratni a telep történetét. Ugyancsak sürgették a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Galériájának mielőbbi megnyitását. A szimpozion munkáját orosz, német és francia tolmács segítette, s a hírközlő szervek, napilapok a rádió is tájékoztatást adott munkájáról. Tekintettel arra azonban, hogy a közös műhely tevékenysége a konkrét műveken keresztül kevésbé ismert, úgy döntöttek, hogy a telepen dolgozó magyar művészek alkotásaiból a Képcsarnok Vállalat rendezésében Debrecenben a Medgyessy-teremhen közös kiállítást rendeznek Hajdúság — Hortobágy címmel. E kiállítást 1980. október 9-én Patakvölgyi Rudolf, a Városi Tanács elnöke nyitotta meg. E nagyszabású és jelentős tárlaton — érthető okok miatt — csak magyarok vettek részt, nevezetesen : Bíró Lajos, Bod László, Diószegi Balázs, Égerházi Imre, Fülöp Erzsébet, Hézső Ferenc, Józsa János, Kurucz D. István, Lakatos József, Madarász Gyula, Maghy Zoltán, Szilágyi Imre és Zöld Anikó. Úgy tűnik, ez a kezdeményezés mintegy hagyományt teremtett, hiszen Budapesten 1981 novemberében ugyancsak megnyílt egy hasonló kiállítás, ugyanezzel a címmel. A helye a Csontvár y-terem volt, s azt Szőllősi Gyula, H.-B. m. Tanácsának elnökhelyettese nyitotta meg. Ezen a bemutatkozáson már néhány külföldi magyar művész is részt vett. Itt a következők állítottak ki : Bényi Árpád, Bíró Lajos, Bod László, Csizmadia Zoltán, Dér István, Egerházi Imre, Hézső Ferenc, Józsa János, Kurucz D. István, Madarász Gyula, Maghy Zoltán, Moldován István, Szabó László, Szilágyi Imre és Torok Sándor. 1982. november 10-én a gyöngyösi Dióssy Antal teremben nyílt meg immár a harmadik egymást követő évben a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep tárlata, amelyet PéliArpádné, a H.-B. m. Tanács V. B. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitott meg. Ezen a kiállításon hazaiak szerepeltek : Bod László, Csizmadia Zoltán, Egerházi Imre, Józsa János, Kurucz D. István, Moldován István, Móré Mihály, Szabó László, Szilágyi Imre és Vilhelm Károly. 33