Lázár Imre – Nyakas Miklós: A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep húsz éve 1964-1983 / Hajdúsági Közlemények 12. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

iä&r év híjé» két évtizede létezik a hajdúsági müvéazHajdúböszörmény várja az ide sere$lö magyar és sölfötdi ?es»ők«<. grsfiktiasoítat, akik egy hónapon át éeijóznak itt, alkotó műhellyé formálva a kis közösséget, «melyben élnek, Barátságok »övödnek, « művészek megsraetik egymaa munkáját, âetét. Nemcsak a jé szettem: égkor válik számukra nénnyé, magukkal visÄ a » t*<v

8« . v»io találkozás — vallotta Madara» Gyufa, aki szintén a telep alapúé tagja volt. év távlatából a város történetéi is tükrözik az itt született alkotások. "Ezzel, úgy goadoíom, gazdagodott a megye is. üi« szarj számos, itt fogant alkotás — to- Papi La|c« Bocskai- és Dőzsa-szobra vagy Nsgy Sándor Medgyessv«asÄ» — Itt áll Hafdú-Biharban. és »aimboitzáija a munkánkat. Kurucz 0. István egyik vezető, meghatározó egyénisége képzőművésszé« életünknek. Fest« világa: m alföldi táj* a* itt él« emberek Munka kóífeea találtuk tájképíanulmányi festett. — Hajdúböszörmény. sas itteni alkotómunka és anyaggyűjtés üj szint tett tehetővé •az alföldi festészet útján — mondotta rövid beszélgetésünk íorán. — A szabadságharc bukása «tán Magyarországra kerülő otórák festőket a táj egzotikuma; vonzotta, Az akkori magyar mdvéazek inkább a népi. elkdíetezeit, w mamikétól mentes festészetet képviselték. Ebb« Indult el m alfóldl festészet olyan hajtása, ami jelenleg is «6 válásé« « magyar képz&müvésaei életben, Míg elődeink a paraszti élet Ábrázolásában a zsánerképek hatáfáig mentm el. naWnk. mai mûvéV?*«* »*«• * rne*váHo«Ht Alföld. életforma J«feM madatokat. Szàtmme» » mentsmtémág mmk&mrámlém. 8ortsi OkerekoT elvont formanyelve» visszaadni, A végtelen idő összes»rosődéae, ami itt a Hortobá«yon jelen van, páratlan. Salat® zavar korunk világának beavatkozása ebbe az ős< környezetbe, — Egy külföldi leatő magával hozza saját világát, Mo gyan «azûrt if az itt megéli élményt, milyen hatással van rá? — A külföldiek termtesteam nem válnak magyarországi festővé. Ha azonban ősaslnie szívvel éï*mek rá az élményre, az itt megélt valóságra, igazi realista festészet válik belőle Az eredmények is Jelentősek. Ami itt a telepeit «»öletett, vagy otthon éri t» a|¥é«t munkává. Sarépa-*«rt* szacepei ktildnböeó tol: Hajdöböszörmény s a • Borisz Okorokov ismert s**v jel fest« Képeit Budapesten is kiállították. Párizsban i» wit kiállítása, megveöéfc a képelt Svédországból. Jugoszláviábéí, »ywgatnémetonttághM. Fögialkoísseu graftkával, készített ítttómmmisket, résekareoíort, *m««men. tálte » négyzetméteres) faretMjé tmmu Moackeáirassnek. Kát tájkép«?-» szeretnék festeni, egyiknek Ka pu öreg másiknak Ke pu fiátJttl. lesz a cime Htoókivíil megkapott .< bowórraényi temető ravatakwo. ja. A temeti előtt aorompo zárja le ez utat Ez gondol« tokát ébreszt«« bennem: mintha az „utolsó «rompe- tenne. E» az inspirációt szeretnem megfesteni, msg itt vagyok,, Sok a tervem, akvsr<*i!vâzl«tok»t is akarok készíteni, hogy ne felejtsem el a látottakat, és otthon folytathassam a mwvkát Szamomat htmmhb idő »xúkm-ges, hogy megéljem az élményçket, W(äöiii»sam a benyomásokat. Ez mt ország, m a környsesseí annyin» úi moïsm» hocy M»»yára rftéiy nyomokat ha«y bennem, évekre témát ad, nem fonom eUeirisenl. S^mpaökus fiatalember Ka» Algimanta» Jonas. A szovjet-litván festóművé&z söntén eldszőr jár a b&jdôségt mővéwtelepen, - Mily«» murik a mocfeswr » rel doifoatlc? — F4ösä alaposan kortané«*, mináimt Mély bwy^stook érn#ls. utéA Hajdú-bihari Napló 1982-es művésztelepi száma Á táj ihlete, a mar valóság » s » megeiese BESZÉLGETÉSEK A HAJDÚSÁCi HŰVéSZTELEPEN 105